Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Mártha Zsuzsanna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig

kedőnek. Keresetük a múlt század végén átlagosan 25—30 krajcár volt naponta, ha pedig otthon vállalták a munkát, 20 krajcárt kaptak egy font toll fosztásáért.

62 A nagyobb és az apróbb tollról fosztott anyagot az értékbeli különbség miatt a kereskedők külön-külön gyűjtették. Ágyvánkosok töltésére csak az utóbbi alkalmas. A sütőkemencébe száradni tett, majd lefosztott tollat szitálás után zsákokba rakták, és száraz helyen — rendszerint a padlásgerendára akasztva — tartották el, vigyázva arra, hogy meg ne molyosodjék. Ezt gyakori szellőztetéssel érték el, néha naftalinnal itatták át használat előtt a zsákot.

63 Időnként a tollas zsákot nyírfa vesszővel vagy ostorral kiporolták.

64 Itt említjük, hogy libapásztorkodással többnyire cseléd- és zsellérleánykák foglalkoztak, akik éppúgy, mint a bárányos, gulyás-, kanász-, ostoros- és szántógyerrnekek, némely vidéken egész esztendőn át az állatok körül tartózkodtak.

65 Az ágytoll árának az 1877. évi négy budapesti fővásáron való alakulását a 3. táblázat tünteti fel. (Az eredetileg 56 kg-os tételekre megállapított tollárakat a búza árával való könnyebb összehasonlítás kedvéért 100 kg-os tételekre számítottuk át. A hetvenes évek második felében 28,— forint körüli volt mázsánként a búza ára.) 3. táblázat Minőség Jézsef-napl (III. 19.) Medárd-napi (VI. 8.) János fejvétele napi (VIII. 29.) Lipót-napi [XI. 15.) vásári árak osztrák értékű forintban Pehely Igen finom 500—571 518—571 491—518 482—536 Középfinom 440—491 482—509 411—464 429—464 Közepes 357—:i9'd — 357—393 357—393 Közönséges 304—321 — 286—321 304—339 Tépett toll Igen finom 321 —348 321—348 298—321 313-348 Finom 277—313 286—313 259—286 268—304 Közepes • 176—196 176—196 188—205 188—205 Közönséges 71—125 71 — 125 71—125 71—125 Fosztott toll Igen finom — — — — Középfinom 250—286 250—286 250—286 250—286 Közepes 176—196 176—196 176—196 176—250 Közönséges 125—143 125—143 125—143 125—14366 Bár a falvakban, pusztákon mindenütt sok ludat és kacsát tenyésztettek, mégis már a XVIII. században tekintélyes — de évről évre ingadozó mennyiségű — tollbehozatala is volt Magyarországnak, annak értéke többször meghaladta a kivitelét, 62. Kiss Lajos: az 50. jegyzetben i. m. 284. p. 63. Kiss Gereben—

Vertier Jenő: Az aprójószágok tenyésztése. Bp. 1903. 149. p. 64. A koppasztás és toll gyűjtés. Gyakorlati Mezőgazda, 1902. 314. p. 65. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása. Bp. 1936. 164. p. 66. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának jelentése a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minister úr ő nagyméltóságához a kamarai kerület kereskedelmi és forgalmi viszonyairól az 1877-dik évben. Bp. 1878. 119. p.