Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón
teni. Bár ilyen magas árakra „mi" nem számíthatunk, „boraink" minőségét tekintve azonban „a 60 koronás ár elérése nem ábránd." A pesti poharazó megnyitása ellen szól végül az is — zárta le jelentését —, hogy a megvizsgált borkimérések is boraikat inkább palackozva tudják továbbadni. Berendezkedett ugyan valamennyi helyi fogyasztásra is, azonban „a közönség nincs hozzászokva (!) az ily borozók látogatásához". Ezért ha a pesti üzlet megnyitása egyszer netán mégis időszerűvé válnék, „inkább arra kellene majd törekedni, hogy az egyes.háztartásokat tiszta, érett és palackozott borokkal lássuk el". Tájékoztatásul és némi büszkeséggel azt is közölte végül, hogy a pesti poharazókban ,,a legolcsóbb bor literenként 80 fillér —• olyan minőségű, amellyel a mi asztali borunk bátran kiállja a versenyt". 9 " Az ászári szőlészetről alkotott képünk azonban hiányos maradna, ha végül nem szólnánk a gazdaság jövedelmezőségéről. Nehéz dolga lenne a historikusnak, ha e tekintetben kizárólag csak a korabeli számadások eléggé labilis adataira tudna támaszkodni. Ezekben ugyanis a kiadások között minden egyes évben teljes összegével szerepel egy-egy nagyobb távra szóló beruházás. Az értékcsökkenés alkalmazását, a befektetett tőke esedékes törlesztési hányadát ezek a más célokat követő könyvelések érthető módon figyelmen kívül hagyták, másfelől viszont nem vették tekintetbe a föld értékének, e fontos alaptőkének a „kamatozását" sem, ezért a számadáskönyvekből kivehető „bevételek" és „kiadások" egyszerű párhuzamba állítása rendkívül téves nyomokra vezetne bennünket. Szerencsénkre azonban előkerült Szilárd Gyula egyik zárójelentése, amelyben — igaz, még a teljes termőre fordulás előtt — pontos adatokkal vonja meg a gazdaság 1899/1900. évi jövedelmi mérlegét. Eszerint 97 „az 1899/1900. év terhére esik: A földérték ( 120 000 korona) 4%-os kamata 480 korona A karók értékének törlesztése 10 évre, évi 10% 1 920 Telepítési költségek (21 200 korona) törlesztése 50 évre, évi 3% 424 40 000 korona telepítési költség középértékének (20 000) kamata 6% 1 200 Erjesztő helyiség és berendezés 100 évi törlesztése, évi 1% 200 20 000 korona befektetés középértékének (10 000) kamata, 5% 500 Szeszfőzőgép, edények stb. 3000 korona törlesztése 50 évre évi 2% 60 1500 korona tőkeközépérték kamata, 6% 90 Szeszfőzési költségek (adó, tüzelő stb.) 800 Törkölykészítésben felhasznált 14 q cukor, á 90 korona 1 260 Egész évi regie 40 holdra 16 000 Összesen : 22 934 korona az 1899/1900. év javára esik: 180 hl pecsenye újbor, á 60 korona 10 800 korona 360 hl asztali újbor, á 50 korona 18 000 15 hl törkölypálinka á 150 korona 2 250 6 hl söprűpálinka á 200 korona 1 200 20 hl cognacpálinka á 300 korona 6 000 150 000 db gyökeres vessző 100 db/20 korona 3 000 Szőlőszedésből befolyt 300 Összesen: 41 550 Mutatkozik tehát tiszta jövedelem: 18 616 korona 96. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1901. febr. 1. Szilárd Gyula jelentése. 97. L. a 28. jegyzetben id. forrás. 1900. nov. 7.
