Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában

3. Favázas szerkezetű csűr és beosztása (Mikófalva) Néhány helységben (Mikófalva, Szarvaskő, Egerbocs, Tarnalelesz) a falun kívüli csűrös, ólaskertekben álltak a csűrök.

12 A portákon az udvar végében keresztben állították fel a csűrt. Mögötte kerített térség, rakodókért volt, ahol a fedél alá nem férő szalmát ós takarmán}

T

t tárolták. A rakodókertet kerítés választja el a porta harmadik tagjától, a kísőkerttől, nagykerttől (2. ábra). A csűrök épületanyagukban és szerkezetükben a népi építészet, a lakóház építéstechnikájának számos archaikus vonását őrizték meg.

13 A csűrök egykor kizárólag fából épültek. Szeder Fábián leírásából tudjuk, hogy a múlt század elején általános volt a hatalmas gerendákból összerótt boronafalas lakóház és csűr építése,

14 amit 12. Mikófalváról Bakó Ferenc: a 7. jegyzetben i. ni., Szarvaskőről Igaz Mária: a 8. jegyzetben i. m. nyújt leírást. 13. Bátky Zsigmond: Építkezés. Magyarság Néprajza, 1. kiadás. Bp. é. n. 1. kötet. 231-—232. p. — Moszyhski, Kazimierz: Kiütura ïudowa Sîowian. Kraków. 1929. 1. kötet. 531. p. — Baumgarten, Karl: Zimmermannswerk in Mecklenburg. Die Schelune. Berlin. 1961. 189. p. 14. Szeder Fábián: A palóczok. Tudományos Gyűjteméiiy. Pest. 1819. 6. kötet. 41. p.