Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában

írás említést tesz.

5 Az utóbbi évek néprajzi irodalmában egy-egy helységgel kapcsolatban találunk értékes adatokat. Hoffmann Tamás Istenmezeje századfordulón alkalmazott földművelési technikáinak bemutatása során rekonstruálja a csűrben folyó szemnyerés, a nyomtatás módját.

0 Bakó Ferenc Mikófalva településtörténetével kapcsolatban foglalkozik a csűröskertek épületeinek használatával.

7 Igaz Mária Szarvaskő ólaskertjeiről, gazdasági épületeinek használatáról ad képet.

8 Észak-Heves csűrös gazdálkodásának vizsgálatához nélkülözhetetlen az összehasonlító anyag, elsősorban a területnek az alföldi és hegyvidéki gazdálkodás közötti átmeneti jellegéből adódó eltérések kijelöléséhez. A szomszédos Borsod megyéből Gunda Béla Bódva völgyének népi mezőgazdálkodását dolgozta fel, amely során részletes leírást és sok fontos adatot nyújt a csűrökről és az alattuk végzett munkáról.

9 Az Aba új megyei Hegyköz földművelését Balassa Iván gazdag történeti anyagon keresztül mutatja be, részletes képet rajzolva a vidék csűrtípusairól és a gazdálkodásban való használatukról is.

10 A könyv a csűrhasználat és gazdálkodás hegyvidéki vonásainak megállapításához nélkülözhetetlen segítséget adott. A Zempléni hegyvidék csűrjeinek gazdasági szerepéről Ikvai Nándor könyve tájékoztat.

11 Észak-Hevesben a csűrök legnagyobb része a beltelken, a portán kapott helyet. 2. A csűr elhelyezése a portéin. I. = udvar, L — lakóház, Sz = szoba, K — konyha, I = istálló, k = nyári konyha, ó = ól, t = trágyadomb, Cs = csűr, éi -- ág, sz — szérű: II. = rakodókert, s = szalmakazal. A rakodókert után 25 m hosszú nagykert következik (Szentdomonkos, Szabadság u. 48) 5. Pápai Károly: A palócz faház. Ethnographia. (továbbiakban: Ethn.) Bp. (1S93) 4. évf. 1—31. p. — Pintér Sándor: A palócz család otthona. Néprajzi Értesítő, {továbbiakban: NE..) Bp. (1909) 10. évf. 200—207. p. Istvánffy Gyula: A palóczok lakóháza és berendezése. NÉ. Bp. (1911). 12. évf. 1—15. p. 6. Hoffmann Tamás: Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. Bp. (1956) 67. évf. 536—561. p. 7. Bakó Ferenc: Mikófalva. Az Egri Múzeum Évkönyve. Eger. 1965. 3. kötet. 181—243. p. S. Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek. Néprajzi Közlemények. Bp. 1964. 9. évf. 114—189. p. 9. Gunda, Béla: Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ. Bp. (1937) 39. évf. 45—70. p. 10. Balassa Iván: Földmüvelés a Hegyközben. Bp. 1964. 213. p. 11. Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány. Debrecen. (1967) 9. kötet.