Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson
A csont Gyenesdiási avarkori Kiskőrösi avarkori Recens A csont 28-as sír 32-es sír 40-es sír Kiskőrösi avarkori ? 1 A csont ? S Kiskőrösi avarkori ? 1 Coracoides 50,0 — — — 61,0— 62,4 67,4— 79,0 Humerus 66,7 72,3 60,2 50—69 78,4— 81,3 88,0—101,0 Radius 59,2 — — — 68,5— 73,8 78,0— 94,0 Ulna 65,0* 71,5 — — 76,0— 80,5 86,0—103,5 Carpometaearpus 30,7 — — — 43,2— 44,8 46,0— 56,0 Femur 71,8 77,0* — 68—77 86,0— 90,0 98,0—114,8 Tibiotarsus — 111,0* — 69—112 122,4—127,7 148,3—172,0 Tarsometatarsus — 66,3 — 80,3— 87,0 107,0—114,4 * becsült méret cens állatok csoportján belül a csontok hosszúsága tekintetében az ivari csoportok jól elkülönülnek egymástól, de számottevő ivari különbség van a régi korszakok tyúkfajtáinak körében is. Római kori tyúkokra vonatkozóan az ivari dimorfizmust Dräger erősen kidomborodónak mondja. 75 Ha eltekintünk az ivari dimorfizmusból adódó eltérésektől, a mai és az avarkori tyúkok testének nagysága közötti jelentős különbség érzékelhetővé válik az egyes avarkori csontok hosszának a recens tyúkcsontok közepes hosszúságához való viszonyából. A gyenesdiási avarkori tyúk-humerusok 66,8—80%-át érik el a maiakénak, a femur 72—77 %-át, a tibiotarsus pedig 78 %-át teszi ki annak. A testnagyságban mutatkozó határozott különbség mértékét legjobban az fejezi ki, hogy még a legnagyobb avarkori csontok hosszúsága sem éri el a mai legkisebb tyúkcsontok méretét. Ha pedig az ivari dimorf izmust is figyelembe vesszük, azt kell mondanunk, hogy az avarkorban még a kakasok is kisebbek voltak a korunkban igen elterjedt és köztudomásúan kistermetű leghorn tyúkoknál. A fenti megállapítás a kiskőrösi avarkori tyúkokra is érvényes, mert testnagyság tekintetében a gyenesdiási és a kiskőrösi tyúkok hasonlóak. Ebből gondolhatunk arra, hogy az adott időszakban a Kárpát-medencében nagyjában kiegyenlített tyúkállomány lehetett. Adatainknak a külföldi adatokkal való egybevetéséből látszik, hogy a népvándorlás korát közvetlenül megelőző római korból Schweizer által közölt manchingi leletek 76 valamivel nagyobb állatokra mutatnak, mint a magyarországi avarkoriak voltak. A Dräger által feldolgozott magdelensbergi római kori tyúkcsontok méretei viszont a mai tyúkok méreteinek nagyságrendjébe esnek 77 és a variációs szélességük olyan nagynak bizonyult, hogy abba a magyarországi avarkori tyúkok, valamint a táblázatban bemutatott recens tyúkok méretei egyaránt beleférnek. Szű75. Dräger, N.: Tierknochenfunde aus der Stadt auf dem Magdalensberg bei Klagenfurt in Kärnten. I. Die Vogelknochen. Kärtner Museumsschriften. XXXIII. Klagenfurt. 1964. 15. p. IQ. Schweizer, W. : Zur Frühgeschichte des Haushuhns in Mitteleuropa. Studien an vor- und frühgeschichtlichen Tierresten Bayerns. 9. München. 1961. 21. p. 77. Dräger, N.: a 75. jegyzetben i. m. 13—14. p.
