Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

4. Moha—Homokbánya (Fejér m.) Kralovánszky Alán ásatása 1961-ben. Későneolitikus lakótelep (lengyeli vagy péceli-kultúra) téglalap alakú gödörházában kerültek elő magvak :

21 Tölgy — Quercus sp. A makkok mennyisége kb. 10 cm

3

. A makkok sérültek, töredékesek. Molyhos tölgy — Quercus pubescens Willd. makkjához hasonló. Színük fekete, szenültek. 5. Öcsöd—Kendereshalom (Szolnok m.) Csalog József ásatása 1956-ban. A Kőrös-kultúra lakótelepébe utólag beleásott sírok és gödrök vannak a bodrogkeresztúri kultúrából. A 3-as számú gödörben épületromok voltak, az alján, egy ún. tejesköcsög fenekén kb. 20 cm

3 mennyiségű elszenesedett mag került elő.

2- Az ebből vett minta alapján: Vadrepce — Sinapis arvensis L. 123 db. A gömbölyű magvak nagysága nagyjából egyöntetű. Felületük sima, illetve finoman pontozott. Epek, égés nyoma hiányzik. Apró szulák — Convolvidus arvensis L. 1 db. Teljesen ép, kissé összenyomódott, jellegzetes alakú. Háta domború, két hasi oldala sík, kissé beesett. Köldöke a mag csúcsán jól látható. Szulák keserüfű — Polygonum Convolvulus L. 5 db. Három élúek, élei kissé csavarodottak. A makkocska a közepén a legszélesebb. Felületük finoman érdes. Az egyik makkocska végén lepellevél maradványa látható. 6. Sümeg—Mogyorósdomb (Veszprém m.) Vértes László 1960. évi ásatása. Későneolitikus kovakő-bányának

23 a kitöltésében égett rétegben 2 db cseresznye sérült csonthéját gyűjtötte be Füzes F. Miklós.

2

* 7. Szarvas—Szapp>anosi szőlők (Békés m.) Egyrétegű telep a Kőrös-kultúrából.

25 Krecsmárik Endre 1912. evi ásatása során égett agyagtapaszdarabokban gabonaszkrak lenyomatait, sült búzaszemet, valamint árpaszemek lenyomatait állapította meg.

26 Később ugyaninnen edénytöredékek képét közli, melyeken különböző gabonafélék kalászának rajzát véli felismerni. Utóbbiakkal azonban Banner János két ízben is foglalkozott, a „kalász-motívumokat" helytelen meghatározásnak minősíti, és egyszerű díszítésnek tartja.

27 8. Szeghalom—Kovácshalom (Békés m.) Lakótelep a tiszai-kultúrából.

28 Szeghalmy Gyula ásatásainál vesszőlenyomatos 21. Kralovánszky Alán közlése. A magleletek a székesfehérvári István Király Múzeumban vannak. 22. Csalog József közlése. A leletek a szentesi Koszta József Múzeumban vannak. 23. Vértes, László: Bine prähistorische Silexgrube am Mogyorósdomb bei Sümeg. Acta Arch. Hung. (1964) 16. évf. 187—215. p. 24. Sági Károly—Füzes F. Miklós: Régészeti és archeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. AgrSz. (1967) 9. évf. 94. p. 25. Kutzián Ida: A Kőrös-kultúra (Diss. Pann. Ser. II. No. 23.) Bp. 1944. 28—29. p. 26. Krecsmárik Endre: A békésszarvasi őstelepek. Arch. Ért. (1915) u. f. 35. évf. 13. p. 27. Banner János: Párducz Mihály—

Banner János könyvismertetése Benda László: A magyar Alföld őstörténete c. könyvéről. Dolg. (1930) 6. évf. 232—235. p. — U. a. : A neolitikum Szarvason. Dolg. (1931) 7. évf. 67. p. Ugyanitt lásd Krecsmárik erre vonatkozó négy dolgozatának jegyzékét. 28. Banner János: A kőkori élet Békésvármegyében. (Gyulai Dolgozatok 4.) Gyula, 1941. 55, 58. p.