Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968 (Budapest, 1968)

P. Hartyányi Borbála—Nováki Gyula—Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig

agyagtapaszdarabban, mely szalmával, pelyvával volt keverve, egy-két helyen kalász tokiászát és a mag vékony burkát találta. Közelebbi meghatározást nem közöl.

29 Ugyaninnen temető feltárásáról is tudósít. A 19. számú sírban zsugorított csontváz volt, két edénnyel. A nagyobbik, kétfülú edényben „megszenesedett ételmaradékot, 3 db apró ujjperecét" talált, a kisebbik, egyfülú edény alul simára csiszolt kőlappal volt lefedve, benne 4 kővéső, 1 csonttű, 2 „agyaggomb", 1 agancsból készült lyukasztó és megszenesedett gabonaszemek voltak. A sír közölt képén jól látható a két edény.

30 A kétfülü edényre későneolitikus analógiát említhetünk,

31 a másik, egyfülű edény ennél esetleg fiatalabb korból származik. így a sírt a későneolitikum, rézkor és a korabronzkor közé helyezzük. 9. Szegvár—Tűzköves (Csongrád m.) Csalog József ásatása 1957-ben. A neolitikus lakótelepen az „E" ház

32 maradványai között az egyik égett agyagtapaszdarabon kalász lenyomata látható

33

, amely alakortól — Triticum monococcum L. vagy kétsoros árpától — Hordeum distichon L. származik. 10. Zánka-vasútállomcís (Veszprém m.) A vonaldíszes kerámia kultúrájának gödrében tapasztástöredékekkel együtt 1964-ben Füzes F. Miklós meghatározása szerint a következő magvak kerültek elő: Törpe búza — Triticum aestivum L. ssp. aestivo-compactum Schiemann. Árpa — Hordeum sp. Konkoly — Agrostemma githago L.

34 11. Zengővárkony (Baranya m.) Bombay János ásatásai. Egyrétegű lakótelep a lengyeli—kultúrából. A lakásmaradványok között agyagtapasztásdarabokon gabonam&radványok és ezek lenyomatai láthatók. 1947-ben Gubányi Emil vizsgált meg több darabot, megállapítása szerint kétféle magot lehetett megkülönböztetni: elsősorban kétsoros árpát (Hordeum distichon) és ennél kisebb számban tönkölybúzát (Triticum speltaf^ 29. Szeghalmy Gyula: Ásatás a szeghalmi Kovácshalómban. Arch. Ért. (1913) u.f. 33. évf. 38. p. 30. Szeghalmy Gyula: Ásatás a szeghalmi Kovácshalomban (Második közlemény). Arch. Ért.u. f. 33. évf. 136, 140. p. 10. kép. 31. Tompa, Ferenc: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912—1936. Bericht der Römisch

—Germanischen Kommission 24/25 (1934/35). 13. tábla 12; 16. tábla 4. 32. Csalog, József: Das Wohnhaus „E" von Szegvár—-Tűzköves und seine Funde. Acta Arch. Hung. (1958) 9. évf. 95—114. p. 33. Csalog József közlése. A kalász-lenyomat a szentesi Koszta József Múzeumban van. 34. Füzes F. Miklós és Sági Károly közlése. — Bakay Kornél—Kalicz Nándor—Sági Károly: Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. (Magyarország Régészeti Topográfiája 1.) Bp. 1966. 192. p. 60/10. lelőhely. — A leletek a keszthelyi Balatoni Múzeumban vannak. 35 Patay Pál: A rézkor. (Magyarország régészeti leletei. Szerk.: B. Thomas Edit. Bp. 1957) 72. p. — Bombay, János: Die Siedlung und das Gräberfeld in Zengővárkony (Arch. Hung. 37.) Bp. 1960. 203. p. 177. j. — A lenyomatok a pécsi Janus Pannonius Múzeumban vannak.