Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai

már tárgyalt ekeló kifejezésnek. Ezt a jelentést egyetlen szláv nyelvből sem sikerült eddig kimutatnom. Megtalálható azonban a románban: cobilä ,ekeló' jelentéssel. Ezek szerint ezt az eszközt és elnevezését valamelyik nép a másiktól köcsönözte. Tekintettel arra, hogy a magyarban az ekeló-ekekabola és hasonló elnevezések az egész nyelvterületen ismeretesek, azért az átadó valószínűleg a magyar lehetett. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a magyarból az ekével kapcsolatban több terminus (pl. corman, talpa) került át a románba, míg erre fordítva csak helyi példákat tudunk.

32 Kalabina ,ua'. 1838: Kalabina. Gömör m.

33 Ma szórványosan előfordul Ung, Abaúj, Nógrád, Nyitra, Pozony megyék területén. MNyA. Mivel mindenütt a szlovák nyelvterület közelében található, ezért e nyelvben kell megfelelőjét keresnünk. Oszszefügghet a szlovák kobilica ,kancácska' szóval, esetleg a kobilina hangátvetéses alakjának lehet tekinteni.

34 A szlovák szó ,ekeló' jelentését azonban eddig nem sikerült kimutatnom,

35 az esetleg a magyarban fejlődött ki. Kaloda ,ua\ 1716: két Eke kálódat így ismerik Székelyföldön, Aranyosszéken, Marostorda m. egyes falvaiban.

37 Szláv eredetű: egyházi szláv klada ,pedica lignea, régi büntető eszköz', ukrán kalóda ,ua'.

38 A viszonylag kisebb területen használt szó jelentésfejlődése a következő lehetett: ,pedica lignea'-*,a háztető taraját leszorító fa' -*-, ekeló'. Kecske ,ua' Kiskapus Nagyküküllő m. MNyA. Hasonló elnevezést fentebb a szerbhorvátban láttunk, itt azonban egy román szó : cobile ,bak' helyi tükörszavával van dolgunk.

39 Kénytelencsúszó ,ua'. 1838: Kéntélen csúszó.^

0 Szórványosan előfordul a moldvai magyarságnál, Csíkban és Göcsejben.

41 Tréfás elnevezés, melynek használata még az adott helyeken is csak alkalmi lehetett. Lacsuha ,ua'. Bars, Hont és Gömör megye egy-egy falujában fordul elő. MNyA. Minden bizonnyal a szlovák vlacuhi ,ekeló' átvétele, mely itt ,szán- és eketalp'-at is jelent.

42 Lovalló ,ua'. Alsónyáregyháza Pest m.

43 Az ekének az ekelóra való dűtése lovalás, lovaliás. Ebből származik ez az elnevezés. Talabiska ,ua'. Beregrákos.

44 Valamilyen kapcsolatban van a tálabor ,vályuforma fa v. vas, amit a szekér kereke alá tesznek, hogy azt fékezze' szóval. Az összefüggés alapja a csúszó mozdulat lehet. A rendkívül nagyszámú, különböző elnevezés azt bizonyítja, hogy nem a legrégibb rétegéhez tartozik az eketerminológiának. Mennyiségileg és területileg egyaránt a magyar nyelvben önálló jelentésű szavak a legfontosabbak. Ezek többsége a lóval van kapcsolatban {ekeló, csikó, kabola, gabona, lovalló, kalabina). Ilyen tartalmú elne32. Gunda Béla..'Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. NÉ. 35(1943); 2—3. 33. Tsz. 34. Bátky Zsigmond i.m. 16. 35. Podolák, Ján i.m. 36. Háromszók m. Bogáts Dénes i.m. 30. 37. MTsz. — Jankó János .Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Bp. 1893. 137. — Benkö Lóránt, Magyar Nyelv 54:383. — L. még MNyA. 38. Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. 1955. 240. 39. Pamjile, T: Agricultura la Romani. Bukarest 1913. 39. 40. Tsz. — Herman Ottó:A magyar pásztorok nyelvkincse Bp. 1914. 116. 41. UMTsz. — Gönczi Ferenc: Göcsej és kapcsolatos Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár 1914. 515. 42. Podolák, Ján i.m. 328. 43. MTsz. — L. még Bátky Zsigmond i.m. 15. 44. Mis/.