Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

tások mielőbbi megnyitására kellett összpontosítani és a gyűjtőmunka is programszerűen a kiállításokhoz szükséges szemléltető anyagra korlátozódott. A múzeum hivatásából adódó egyéb feladatok megvalósítására csak a helyreállítás befejezése után kerülhetett sor, amikoris újra kibontakozott a muzeális tárgyak rendszeres gyűjtése, s megkezdődhetett a tudományos feldolgozó munka. Mindez lehetővé tette, hogy a múzeum végrehajtsa a háboríi utáni újjáépítés időszakában létesített kiállításainak a magyar mezőgazdaság szocialista nagyüzemi átalakulása következtében szükségessé vált általános rekonstrukcióját, vagyis a kiállításoknak a mai követelmények szerinti átrendezését és bővítését. Egyidejűleg megtörtént a múzeum alapításakor meghatározott feladatkör felülvizsgálása és a szocialista Asszonyoknak megfelelő kiegészítése. Jelentős esemény volt ebből a szempontból a Földművelésügyi Minisztérium által összehívott 1962. június hó 15-i ankét, amelyen megszülettek a múzeum szerepének és feladatkörének kiszélesítésére vonatkozó irányelvek. Az itt elfogadott elvi program új szakaszt nyitott a múzeum életében. Az erről szóló dokumentum a múzeum működésével kapcsolatosan leszögezi: ,,A követelmények megkívánják, hogy a tömegek szemléltető oktatásában betöltött szerepét — az utóbbi években kialakult gyakorlatot fejlesztve — fokozottabb tárgy- és anyaggyűjtéssel, valamint tudományos feldolgozó tevékenységgel és agrártörténeti kutatómunkával kiegészítse s így a Földművelésügyi Minisztérium agrártörténeti intézetévé váljék."

11 Ugyanakkor ez az ankét — az országos a mezőgazdasági- és a kultúrpolitikai célkitűzésekből kiindulva — irányt szabott a múzeum távlati fejlesztésének is.

12 A tudományos munka kiszélesítése és elmélyítése végett a múzeum még 1962-ben önálló agrártörténeti osztályt hívott létre, s a muzeológusok személyi állományát agrártörténész, néprajzos, régész szakemberekkel kiegészítette. Elkezdődött egy széleskörű agrártörténeti dokumentációs bázis kiépítése, egyes mezőgazdaságtörténeti témák tervszerű kutatása és feldolgozása. Ennek keretében a múzeum bekapcsolódott a régészeti ásatásokba, a háziállal - és a kultúrnövény-történeti vizsgálódásokba. A Mezőgazdasági Múzeum ilymódon agrártörténeti kutató és gyűjtő munkájával, továbbá agrár-ismeretterjesztő tevékenységével illeszkedik a mezőgazdasági tudományos intézetek sorába. Ugyanezek a feladatok határozzák meg helyét a magyar múzeumok rendszerében is. A muzeális emlékek védelméről szóló törvényerejű rendelet múzeumunkat az országos hatáskörű múzeumok közé sorolja s értelemszerűen vonatkozik rá azok funkciójának következő meghatározása: ,,Az országos múzeumok sajátos gyűjtési körükben kimagasló, országos érdekű, területileg és történelmileg teljességre törekvő muzeális gyűjteményt őrző, azt tudományosan feldolgozó és a népművelés szolgálatába állító tudományos intézetek."

13 A Földművelésügyi Minisztérium segítségével az elmúlt évek során végrehajtott fejlesztés kialakította azokat a feltételeket, amelyek e hivatás betöltéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az intézet munkájának kereteit, módszereit az agrármuzeológia foglalja egybe. A múzeumtudomány e fiatal hajtása dolgozóink elméleti munkásságából fakadt, mégpedig a közel százéves hazai hagyományok és a külföldi tanulságok általánosítása révén. Az agrármuzeológia művelése szinte a múzeum alapításával egyidejűleg kez11. Irányelvek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fejlesztéséről. Jegyzőkönyv a Magyar Mezőgazdasági Múzeum fejlesztése tárgyában 1962. jún. hó lö-én összehívott ankétról. Kézirat. Mezőgazdasági Múzeum könyvtára. 12. Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1962. Bp. 3—17. p. 13. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1963. évi 9. számú törvényerejű rendelete a muzeális emlékek védelméről. Megjelent a Magyar Közlöny 1963. évi 32. (V. 11.) számában. 212. p.