Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Nováki Gyula: Kora vaskori sarlólelet Kőszegről
lelet 30 darabból áll, ebben csak két sarló található, ezek azonban már más típusúak és inkább a hallstattkor B periódusába tartoznak 17 . A kissé már távolabb eső celldömölki Sághegy őskori telepéről három bronz raktárlelet ismeretes, az egyikben több sarló is van, de más típusúak és ugyancsak a hallstattkor B periódusába sorolhatók 18 . A kőszegi 1—3. és 5. számúakhoz egészen hasonlók kerültek elő a Zala megyei Pölöske határában 19 , akárcsak ellenkező irán}'ban a Győr-Sopron megyei Ebergőcön, utóbbiakat Bandi Gábor a bronzkor D—hallstattkor A periódusába helyezi 20 . A szomszédos osztrák területről Drassburg és Wollersdorf határában kerültek elő hasonló sarlók, melyeket Richard Pittioni a hallstattkor A periódusába helyez 21 , de ezek sorát itt is folytathatnánk. Kőszegi Frigyes megállapítása szerint a raktárleletek nagyobbrészt a hallstattkor A periódusában kerültek a földbe, a halomsíros kultúra népének hagyatékaként, akik a nyugatról betörő urnasíros kultúra elől rejtették el. Ez a hatalomváltozás nem történhetett egyszerre, amit a raktárleletek különböző kora is mutat 22 . Ehhez hozzátehetjük Mozsolics Amália véleményét is, aki keleti népek közeledésére is gondol, akik miatt ugyancsak sor kerülhetett az értékek elrejtésére 23 . Ezeknél közelebbi magyarázat egyelőre nem lehetséges, mindenesetre a kőszegi sarlólelet is ennek a mozgalmas időnek az emléke. Említettük már, hogy a kőszegi sarlók csak hasonlók egymáshoz, de nem azonosak. Ezt tapasztalhatjuk a nagyszámú sarlót tartalmazó leletegyüttesekben is. Már Hampel felfigyelt erre a jelenségre 24 . Hubert Schmidt arra gondol, hogy az öntésnél nem csak kőformákat használtak, hanem valószínűleg homokba nyomták a modellt és így esetenként kisebb-nagyobb változások álltak elő 25 . Szegedy Emil több lehetőséget említ ennek magyarázatára, így említi az öntőformák eltérését, a rossz öntést (a megolvasztott fém hiányosan tölti ki a formát), az utólagos megmunkálást, kalapálást, élesítést stb 20 . A kőszegi sarlók esetében feltétlenül különböző öntőformákra kell gondolni. Sőt a bordák ütögetésével történő díszítés is más és más szerszámra vall, tehát valószínű, hogy nem egy műhelyben, legalábbis nem teljesen azonos időpontban készültek. A koravaskor (és részben a bronzkor második fele) nagy mennyiségű sarlólelete megerősíti azt a tényt, hogy ebben az időszakban már fejlett mezőgazdasággal számolhatunk. Ennél az egyszerű megállapításnál azonban még nem jutottunk tovább. Hiányzik a bronzsarlók összefoglaló feldolgozása, nem csak tipológiai, történelmi, de agrártörténeti szempontból is. Erre a különben is erősen hiányos kőszegi leletegyüttes egymagában természetesen nem alkalmas. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban eddig csak futólagos megjegyzések láttak napvilágot. Mozsolics Amália a pécsmakárhegyi bronzlelet ismertetésénél, amelyben 29 egész és 10 töredékes sarló, négy 17. Mozsolics Amália: A második velemi kincslelet. Dunántúli Szemle. Szombathely (1941) S.évf. 257—2fi3.p. 18. Lázár Jenő:A sághegyi I.és II.számú bronzlelet ismertetése. Dunántúli Szemle.Szombathely (1941) 8.évf.371—379.p. Mozsolics,Amália /Der Goldfund von Velem—Szentvid. (Praehistorica Band I.JBasel 1950.Prometheus.12.,40—41.p. 19. Hampel József :&z 5. jegyzetben i.m.II.köt Bp.l892.CLIV.t.l4—24. 20. Bandi Gcí6or:Ebergőci kora vaskori kincslelet. Archaelógiai Értesítő.Bp.(1902) 89.évf. 77—83.p. 21. Pittioni, Richard:a 13.jegyzetben i.m.285.,287.kép. 22. Kőszegi,Frigyes:a 14.jegyzetben i.m.lG6.,182.p. 23. Mozsolics,Amália:& 18.jegyzetben i.m.43.p. 24. Hampel József :az 5.jegyzetben i.m.56.p. 25. Schmidt,Hubert:a 6.jegyzetben i.m.428—429.p. 26. L.a 12.jegyzetet.
