Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Nováki Gyula: Kora vaskori sarlólelet Kőszegről
Friedrich Holste 1936-ban ad csoportosítást a bronzsarlókról. A gombosvégűeket ő is a legkorábbi típusnak mondja, A nyélnyújtványos darabokkal kapcsolatban keleti és nyugati típust különböztet meg. A keletieknél jellemzőnek tartja, hogy a belső borda a külsőt nem kíséri párhuzamosan a penge hegyéig, hanem — a nyugatiakkal ellentétben — egyenes irányban egyesül vele, vagy csak kis mértékben fut ki a pengére, továbbá a bordák többnyire kis beütögetésekkel vannak díszítve, ami a nyugatiaknál ritka jelenség. Mindkét típus készítési idejét a hallstattkor A periódusába helyezi. 0 Holste csoportosítása alapján a kőszegi sarlókat a keleti típushoz és a hallstattkor A periódusába sorolhatjuk. Ugyanő a délkeleteurópai bronzleleteket A és B csoportba osztotta, mely egyúttal kronológiai sorrendet is jelent, ennek alapján a kőszegi példányok az A csoportba tartoznak. 10 Még két sarlócsoportosítást kell említeni, melyek a már Harwpel által megállapított hármas beosztást követik. Az egyik Konstantin Bernjakovicé, aki a felső Tisza vidéki bronz raktárleleteivel foglalkozott és a minket érdeklő nyélnyújtványos típust eléggé tág meghatározással a későbronzkorba helyezi. Ez a kronológiai bizonytalanság azonban érthető, ha figyelembe vesszük Bernjakovic összeállítását a környező országokból, melyekben ha ugyan nem is nagy időkülönbséggel, de majdnem mindig más és más eredményre jutottak a későbronzkor és a kora vaskor A és B periódusain belül. 11 Végül tfzegedy Emil sarlótipológiáját kell említeni, akinek csoportosítása megfelel a fentiekkel, de kizárólag műszaki szempontból foglalkozik velük, kronolcgiailag nem. 12 A bronzsarlók három főtípusán belül tehát a nyélnyújtványos csoportba tartoznak a kőszegiek. Ez már fejlettebb típus, amelynek előzményeit a bronzkor második felében fellépő gombosvégű sarlókban kell látnunk, közvetlenül azonban az északitáliai Peschiera-típusból vezethetők le. Utóbbiaktól azonban elüt középeurcpai, ezen belül pedig Holste megállapítása szerinti keleti jellegük. Kronológiai helyzetüket egyéb kísérő lelet híjján nehéz pontosan meghatározni, így a hallstattkor A periódusába kell helyezni. Ezt támasztja alá Richard Pittioni Vi és Kö^ szegi Frigyes megállapítása is. 14 Ebből az egységes képből kissé elütni látszik a 4. sarlónk. Hasonlót találunk azonban az alsóausztriai Wollersdorfban talált, egyébként tiszta hallstattkor A periódusába tartozó raktárleletben is 15 , így a kronológiai meghatározásban ez sem okoz nehézséget. Sarlóink igen elterjedt típushoz tartoznak. Nem célom ezek elterjedésével foglalkozni, mindössze a környező területek bronz raktárleleteit említem. A szomszédos közismert velemi Szent Vid hegy őskori telepéről két leletegyüttest ismerünk. Az első lelet több mint 400 darabból áll, de ezek között csak tíz ép és öt töredékes sarló van 10 . Típusban megegyeznek az általunk ismertetett kőszegiekkel. A másik velemi raktárik Holste,Friedrich /Der Bronzefund von Winklsass,B.A. Mallersdorf,Niederbayern. Bayerische Vorgeschichtsblätter. München (1936) 13.évf.ll.,17.p. 10. Holste,Friedrich:Zur Chronologie der südosteuropäischen Depotfunde der TJrnenfelderzeit. Marburg/Lahn 1962.Vorgesch. Seminar d.Univ.l2.p.,2.,15.tábla. 11. Bernjakovic,Konstantin:~Bvonzezetliche Hortfunde vom rechten Ufergebiet des oberen Theisstales (Karpatoukraine USSR).Slovenská Archeológia.Bratislava (1960) 8.évf. 330.p. 12. Szegedy Emil:A bronzkor sarlója (A Kohászat Történeti Bizottság Közleményei 25.Klny. a Kohászati Lapok 1963.évi 1. számából) 8 p. 13. Pittioni,Richard:\Jrgesehichte des österreichischen Raumes. Wien 1954.Deutieke.43G.p. 14. Kőszegi, Frigyes:~Beiträge zur Geschichte der ungarischen Urnenfelderzeit (H A —B). Acta Archaeologica Hungarica Bp. (1960) 12.evf.162 —163. p. 15. Pittioni,Richard:& 13.jegyzetben i.m.287.kép 2. 16. Kárpáti Kelemen: A velemi bronzlelet.Archaeológiai Ertesítő.Bp.(1896) u.f. 16.évf.295— —304.p.