Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944-45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre

1945. március 24-i jelentése is ezt támasztja alá. A múlt évi termés betakarítása részben még márciusban folyik: „. . . tengerik, napraforgók betakarítása jól folyik, sajnos a cukorrépáról és takarmányrépáról lekéstünk munkaerő hiányában, így azok már elrohadtak."

20 A szokásosnál jóval kevesebb őszi szántás és kenyérgabona vetés ugyancsak az ország hadszíntérré válásának volt közvetlen következménye. „A jelenlegi körülmények következtében — állapltja meg 1944 november 3-án Békés vármegye közigazgatási főnöke — a legtöbb uradalomban vagy nagyobb gazdaságban, állatállomány hiánya és egyéb okok miatt... az őszi munkálatok végzése szünetel.

21 Az őszi munka végzését akadályozó okok pedig nemcsak a nagybirtokon forogtak fenn, bár kétségtelenül számosabbak és nyomósabbak, mint a kisbirtokon. A nagybirtok vezetés nélkül maradt: nemcsak a tulajdonos, de a gazdaságot vezető intézők is általában elmenekültek. Láttuk: elsősorban a nagybirtok élő- és holt felszerelését, terményeit vették igénybe, gyakran maradéktalanul. De az Alföldön nem csupán a nagybirtok földjei maradtak ősszel jórészt szántatlanul, vetetlenül. Üzemnagyságra tekintet nélkül, állapítja meg Pest vármegye gazdasági főfelügyelője az 1945. évi jelentésében: „Az 1944. évi őszi szántási és vetési munkálatokat az elhurcolt jószágállomány, az időjárás és a harcok menete majdnem teljesen leállította. Csak igen kevés területet sikerült ősziekkel bevetni..." Hogy miért maradt el nagyrészt az őszi vetés az országnak olyan részein is, amelyen csak október végén vagy novemberben ütköztek meg a hadseregek, vagy vonultak át ütközet nélkül ? A háború szele megelőzte a csapatok érkezését, és elvitte a munka végzéséhez oly szükséges nyugalmat, nem egyszer az igát is, amit a szántásból a menekültek szállítására rendeltek. „Szeptember hó vége felé, mikor már megkezdődött a menekültek közlekedése az egyes községeken keresztül, a község lakosai a mezőgazdasági munkálatokat kezdték abba hagyni, részben mivel itt is egyesek már a menekülésen gondolkoztak, részben pedig mivel több községben fogatokat rendeltek ki a távoli községekből jött menekültek továbbszállításához" — jelenti a kalocsai járás főszolgabírója. „Október hónapban, amikor már híre jött annak, hogy a kalocsai járás egyes községeit az orosz csapatok elfoglalták és közelednek a járás székhelye Kalocsa felé, a mezőgazdasági munkálatok teljesen megálltak. Mindenféle rémhírnek felültek a lakosok és a munkát otthagyva nap-nap mellett csak a menekültek ezreit nézték a gazdák, ahelyett, hogy dolgoztak volna." Október 31-én a Vörös Hadsereg bevonult Kalocsára és azután a mezőgazdasági munka teljesen szünetelt, mivel — mint a jelentés mondja — a gazdák nap-nap mellett gyalogos, illetve fogatos munkára lettek kirendelve, ezért mezőgazdasági munka végzéséről szó sem lehetett. „Oszi szántásokat a gazdák egy községben sem végeztek . . ."

22 Csak a Dunától nyugatra eső országrészen végezték az őszi munkálatokat megközelítően a szokásos mértékben, és vetettek kenyérgabonát, a kiesés azonban így is igen jelentős volt. ménybetakarításról kiadott korábbi rendelet végrehajtását s elrendeli, hogy az elhagyott gazdaságokban a betakarítást harmadában részes munkával kell végeztetni. Ha ez nem jár eredménnyel — közmunkával. A tengeri és napraforgó betakarításának időpontját március l-ben, az asztagban lévő kalászosok elcsóplésének végső határidejét március 15-ben jelöli meg. 20. Á.L. Pest-Nógrád vm. Budapest. Gazdasági Felügyelőség 60/1945. 21. Á.L. Gyula. Gyoma község iratai 10/1944. 22. Á.L. Kecskemét. Duna-Tiszaközi Kamara iratai 952/1945. A hadviselést szolgáló munkák végzése akadályozta másutt is a szántást és a vetést. „Ez (ti. az iga hiány és az oroszok által hátrahagyott lovak rossz kondíciója) és a túlzásban hajtott robot munka okozta azt, hogy a szokásos őszi búza vetésterületének egyes községekben csak 10%-át, de általában is legfeljebb 40—50%-át tudták bevetni; őszi mélyszántás jóformán egyáltalán nincs" — mondja a Békés megyei területről szóló jelentés. Á.L. Gyula. Békés vármegye alispáni iratok 81/1945.