Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944-45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre
Őszi kenyérgabona vetés 6. táblázat 23 Évszám A búza A rozs vetésterület, kh. 1943/44 1944/45 2,674.682 1,318.396 940.384 658,001 Búzából csupán a felét vetették a szokásosnak, rozsból mintegy 2/3-át. A learatott terület még ennél is kevesebb volt. Ami munka ősszel elmaradt, nagyrészt helyrehozhatatlan kárt okozott: az őszi szántás elmaradása egyik fő oka volt az 1945. évi igen alacsony termésátlagoknak; és ami területet ősszel nem vetettek el, azt csak részben sikerült tavasziakkal elvetni. Amíg az őszi vetés 10 éves átlagban (1931 — 1940) a szántóföldnek 41,2%-át tette ki, 1945-ben a szokásosnak a felét sem érte el, mindössze a szántó 20,4%-ától takarítottak le őszieket. A szántóföldnek 13.9%-a pedig vetetlen maradt. 24 Ha ősszel a hadicselekmények főként az ország keleti és északi részein akadályozták a mezőgazdasági termelést, a tavaszi munkák megkezdését és végzését viszont elsősorban a Dunától nyugatra késleltették, illetve nehezítették. 25 A Dunántúl nagyobbik részén csak március végén, április első napjaiban fejeződtek be a hadműveletek. Ahol a front vonalai húzódtak, ott a német hadseregek kiverése után is kiterjedt aknamezők, futóárkok, tankcsapdák, ós nem utolsó sorban a front körüli falvak lakosságának átmeneti kitelepítése akadályozták a földművelést, egyéb körülményt nem említve. Somogy vármegye alispánjának a földmívelésügyi miniszterhez küldött helyzetjelentéséből képet alkothatunk, hogy milyen körülmények között kellett a mezőgazdasági munkát újból elkezdeni és végezni a dunántúli községek százaiban, ahonnan a lakosságot a hadműveletek miatt ki kellett telepíteni. „Somogy vármegye a front közelségét és azt, hogy 4 hónapig a vármegyét kettészakította, és hogy a vármegyét a Vörös Hadsereg rendeletére a Balaton hosszában, valamint a Balaton délnyugati részétől a Dráváig terjedő szakaszon, a Dráva és a Sió mentén 20—25 km-es szakaszon polgárilag a legtöbb helyen órák alatt kellett kiüríteni, nagyon megszenvedte. Ugyancsak a megszálló német hadsereg is hajtott végre hasonló kiürítést." „A lakosság csak április hó közepén tért vissza lakóhelyére, mely nagyon siralmas képet mutat. A front közelében levő községek jórészt lerombolva, készlete, állatállománya a legminimálisabb. A Dráva menti községekbe a visszatérés csak a legutolsó napokban .lett megengedve." 26 így érthető, hogy az országnak utoljára felszabadult megyéiben a mezőgazdaság helyzete és a közállapot olyan volt, hogy a földmívelésügyi miniszter a termelés folytonosságának biztosítása érdekében közvetlenül a Szövetséges Ellenőrző Bizottság23. Magyar Statisztikai Zsebkönyv XIV. évf. 1947. 86. o. 24. Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1948. 136. o. 25. „Komárom vármegye f. óv első napjaitól hadszíntérré vált . . . egészen március végéig nagytömegű német és orosz csapatok szállták meg a megye területét, így a kora tavasztól kezdve mezőgazdasági munkálatokhoz a gazdák nem tudtak hozzákezdeni. . ." O.L. F.M. 43. tétel 20430/1945. „Győr vármegye a háborús cselekmények hatásának két részletben volt kitéve, mégpedig a Győrtől keletre eső rész december 23-tól március hóig, míg a Győrtől nyugatra eső rész február—március hónapokban ... a tavaszi munkák szempontjából így a legértékesebb hónapok mentek veszendőbe." U.o. Közli Káposztás István. Agrártörténeti Szemle, 1965. I. sz. 26. O.L. F.M. 43. tétel 20395/1945. Közli Káposztás István Agrártörténeti Szemle, 1965. I. sz.
