Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)

szállítási és mezőgazdasági ipari eszközök elhelyezésének problémáját viszont csak a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium támogatásával folyamatban levő épületvásárlás oldhatja meg. A könyvtár és az adattár Egyetlen gyűjteménye volt a múzeumnak, amely 1944—45-ben nem szenvedett háborús károsodást: a könyvtár. Az agrártudományi és agrártörténeti szempontból minden jelentősebb magyar és sok külföldi művet magába foglaló 40 ezer kötetes könyvtárat viszont 1948-ban a mezőgazdasági könyvtárügy átszervezése során teljes egészében elvitték a múzeumtól. így e téren is elölről kellett kezdeni mindent. Azóta a könyvállomány 60%-át sikerült mennyiségileg pótolni, de még mindig sok olyan értékes sorozat hiányzik, amely régen a múzeum könyvtárában megvolt. Célunk állandó és tervszerű gyarapítással a könyvtárt olyan általános agrártörténeti könyvtárrá fejleszteni, ahol a régi és a mai agrártudományi irodalmon kívül néhány év múlva megtalálhatók lesznek mindazok a történelmi, régészeti, néprajzi és természettudományi művek, amelyek az agrártörténeti kutatásokhoz nélkülözhetetlenek. Elősegítené e terv mielőbbi megvalósítását, ha a múzeum visszakapná régi könyvanyagának legalább azt a részét, amelyiknek ma már kifejezetten csak történeti értéke van. Másrészt ki kell egészíteni a múzeum könyvtárát a témakörébe illő külföldi szakirodalommal is. A folyamat megindult, részben a szűkös devizakeretből eszközölt vásárlások révén, részben azáltal, hogy a múzeum évente 150—200 kötetet cserepéldányként kap más országok tudományos intézményeitől. Bár a múzeum szinte alapításától kezdve történeti adatokat tartalmazó dokumentumokat is őriz, az adattár, mint önálló múzeumi részleg, csak 1959-ben jött létre. Első feladata volt a régi hagyaték rendezése és nyilvántartásba vétele, aminek befejezése még időt igényel az újonnan gyűjtött és folyton szaporodó adattári anyag leltározása, valamint a mutatókartonok elkészítése miatt. Az adattár rendszere azonban máris kialakultnak tekinthető s együttesen mintegy 70 000 leltári tételt tartalmazó gyűjteményanyagot ölel fel. Részegységei önmagukban tekintve is mind jelentősebbekké válnak, s az agrártörténeti kutatások hatékony segítőivé lesznek. Ezek közül az okmánytáron, a kézirat- és jegyzettáron kívül kiemelkedő jelentősége van a személyi emlékgyűjteménynek, amely mezőgazdaságunk nagyjainak, a kiváló magyar agrárférfiaknak életére és munkásságára vonatkozó emlékanyagot tartalmazza. A gyűjtemény jelenleg 194 olyan személyre terjed ki, akik hazánkban az agrártudomány, a szakoktatás, illetőleg a mezőgazdasági termelés fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszottak. A külföldi szakkörök figyelmét leginkább a Mezőgazdasági Munkaeszköztörténeti Archívum vonta magára. Az érdeklődést főleg az archívum széleskörű megalapozottsága keltette fel, mert az végső kifejlődésében felöleli a magyar mezőgazdaság valamennyi ágazatában, továbbá az erdészetben, vadászatban, halászatban használt munkaeszközökre, valamint a velük végzett munkafolyamatokra vonatkozó adatokat. Anyaga nem korlátozódik egyes korszakokra, hanem kiterjed a földművelés és állattenyésztés kezdeti időszakából származó régészeti leletektől kezdve a jelenkor eszközkészletéig minden olyan tárgyra és ábrázolására, amely a mezőgazdasági munkaeszköz fogalmába tartozik. Magába foglalja majd az ország valamennyi múzeumában vagy más intézményében őrzött és az archívum tárgykörébe illő eszközökről készített nyilvántartó lapokat.

20 20. Tájékoztató á Mezőgazdasági Munkaeszköztörtóneti' Archívum létesítéséről. Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1963. Sokszorosítás. 10 p. 2 Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 17