Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896—1966)
Ennek a távlati tudományos tervben szereplő archivizálási feladatnak a megvalósítása 1963-ban kezdődött, s máris több mint 30 000 archívkarton ad áttekintést az ország különféle intézményeiben levő mezőgazdasági eszközanyag egy részéről. Az adatok felvétele a társmúzeumokkal együttműködve folyik. A munka során feljegyeznek a tárgyakról minden olyan adatot (korát, készítőjét, használatának módját stb.), amelynek a tudományos feldolgozás szempontjából jelentősége lehet. Az adatokon túlmenően az archív-lapok a tárgyak fényképét is tartalmazzák. A munkaeszköztörténeti archívum múzeumunk és a külföldi társintézmények közötti együttműködés egyik állandó témája. Már 1964-ben 11 ország képviselői részt vettek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban ezt tárgyaló nemzetközi értekezleten, ahol a magyar példa nyomán határozati javaslatot dolgoztak ki munkaeszköztörténeti archívumoknak más országokban való létrehozására, valamint e téren a szorosabb nemzetközi együttműködésre. 21 E kérdés nagy visszhangra talált az 19(54. augusztus havában Moszkvában tartott VII. Nemzetközi Anthropologiai és Etimológiai Kongresszuson, ahol múzeumunk kezdeményezésének megtárgyalása után egyhangúlag elfogadták az említett budapesti határozati javaslatot. 22 A hazai és a külföldi szakemberek megtisztelő érdeklődése fokozta ugyan az archivizálási munka lendületét, mégis még hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy a múzeum munkaeszköztörténeti archívuma teljes mértékben kielégíthesse a termelőerők és termelési eszközök fejlődésének tudományos vizsgálatával foglalkozó kutatók igényeit. Ehhez ugyanis még mintegy 100 000 tárgy adatait kell felvenni. Az adattár legfiatalabb egysége: az agrártörténeti térképtár. Ebben a tervszerűen fejlődő gyűjteményben helye van minden mezőgazdasági vonatkozású térképnek, függetlenül attól, hogy azt csak egy-egy birtokról vagy egész közigazgatási egységről készítették. A többezres gyűjtemény többségét a községenkénti talajismereti és talajhasznosítási térképek alkotják. A múzeum ennek teljes sorozatát, vagyis valamennyi magyarországi község ilyen térképének megszerzését vette tervbe. Az ország feléből ez az anyag már együtt van s a munka jó üteméből számítani lehet arra, hogy az Agrárgazdaságiam Kutató Intézet segítségével a még hiányzó hányad is hamarosan a múzeum térképtárába kerül. Más területekre is kiterjed az adattár gyűjtési köre. A tenyészállatok minősítését tartalmazó törzskönyvek gyűjteményének alapját az eddig megszerzett 700 kötet képezi, de megkezdődött egy mezőgazdasági műszaki dokumentáció létrehozása is az EMAG gyártmányok tervezési anyagának állományba vételével. A foto- és filmarchívum 30 000-es leltározott anyaga többnyire a múzeum fotólaboratóriumának az utóbbi másfél évtizedben kifejtett munkája eredményéről tanúskodik. Agrártörténeti tudományos munka A múzeum agrártörténeti hagyományai az alapításig nyúlnak vissza. Maga Bálás Árpád is foglalkozott agrártörténettel, amint arról tanúskodik ,,A mezőgazdaság története" c. gazdasági akadémiai jegyzete. Az első gazdaságtörténeti osztályt ő szervezte meg a múzeumban; igaz, hogy az csupán kiállítási osztály volt, amelyben — mint írja — régi okmányok, egyéb iratok, nyomtatványok, képek, térképek s 21. Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a munkaeszköztörténeti archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964. 2!i7—272. p. 22. Iván Balassa —János Regius: Europäische Zusammenarbeit der Archive zur Geschichte landwirtschaftlicher Arbeitsgeräte. Agrártörténeti Szemle. 6. évf. 1964. Supplementum. 37—52. p.
