Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
jelentette Ács Mátyás kasznár. Éppen a protestáló parasztok miatt azután a gyenge táperejű szénát termő réteknek csak „egy csekély része" kerülhetett a második osztályba, ő viszont bosszút állni akarván a parasztokon, akkor protestált, amikor a helybeli parasztok földjét az ún. alsóerdő-dűlőn, mind a második osztályba akarták felvenni, „de itt hasztalan harcoltam a Krisztinkovicsok ellen". Ezzel szemben, amikor az urasági szántókra került sor, „kivívtam a 2. osztályt — jelentette büszkén a kasznár —, itt nem engedtem volna, ha mindjárt birkózásra került volna is a dolog". 63 E parázs vitára nem véletlenül s nem is egészen alaptalanul került akkor sor éppen Tápszentmiklós községben. Az uradalom ugyanis — mint utaltunk már rá —, a törvényes lehetőségeken túl a felvételek kedvezőbb eredménye érdekében időnként latbavetette gazdasági és társadalmi tekintélyét is, nem riadva vissza esetleg a megvesztegetés módszerétől sem. A kiegyezés után 1868-ban jogerőre emelkedett új adótörvény — többek között — előírta, hogy az elkülönítések és tagosítások megtörténte után mindenütt új telekkönyvet kell felfektetni, s a földadó pátens elvei alapján ismételten osztályokba kell sorolni a földeket. 64 Ekkor derült ki Eittler Béla ügyvéd egyik jelentéséből, hogy az uradalmi telekkönyvek közül „csak az ászári, ketthelyi, szendi, száki, nagyigmándi és mezőörsi mutatkozik az elkülönítési állapot szerint átidomítva". A többi változatlanul a korábbi állapotot tükrözi, „s átidomításuk a telekkönyvi törvényszéknél sürgetendő lészen". 65 A sürgetésre küldte ki azután 1869-ben a győri pénzügyigazgatóság Táp s a szomszédos Tápszentmiklós, majd az uradalom valamennyi községébe Kozma Sándor telekbecslési tisztet. 66 Működését Kozma Tápon kezdte, a levéltári iratok ugyan ma már csak az itteni és szentmiklósi ténykedésére derítenek fényt, de ezek alapján talán nem túlzás azt állítanunk, hogy eljárási módszere más községek esetében sem lehetett más. Amikor Kozma Sándor telckbecslési tiszt Tápon befejezte munkáját, az erről szóló jelentéséhez mellékelten megküldte a tápi urasági földek tisztajövédelméről készített kimutatását a csákvári központba, már csak azért is — írta —, mert ha az „uradalomnak túlterheltetése mutatkoznék", még idejében meg tudja tenni felszólamlását. „Egyébiránt —• folytatta jelentését — az uradalmi képviselő Ács Mátyás kasznár úr közreműködésével történt a felsorolt osztályok megállapítása — minélfogva azon jóreménységben vagyok, hogy az ügy érdeme felszólamlást nem idéz elő". A jelentést továbbító kasznár felterjesztésében nagy elismeréssel szólt a becslőtiszt munkájáról. Aligha írhatott másként, hiszen az ő jelenléte és közreműködése a munkálatoknál már eleve garantálhatta az uradalmi érdekek tényleges érvényesülését. „Amikor — írta —• T. Kozma Sándor úr az első osztályba 529 kh-t, a második osztályba csak 358 kh-at soroztatott, az osztályozás ellen egyikünk sem (ti. ő s az uradalom ottani bérlője) tehetett kifogást, mert a volt 63. L. a 61. jegyzetben id. forrás 1869. Tápszentmiklós. 64. 1868:XXV.tc. ll.§. 65. OL. P. 188. T.l.e. 1869. Rostaházy ügyvéd jelentése. 66. L. a 65. jegyzetben id.forrás. 1869. Táp. Kozma Sándor 16 éven át gazdatisztként szolgált Bodajkon. Bodajk után br. Sima Simon gödöllői uradalmának Örkényi kerületében „rendelkező tiszt" lett, majd 1857-ben kilépett az uradalom szolgálatából, s Győrbe költözött. Azóta mint telekbecslési tiszt Sopron, Komárom, Pozsony, Győr és Veszprém megyékben, mintegy 90 községben végzett hasonló jellegű munkálatokat ,,úgy a birtokosság, mint az álladalom megnyugvására" — írta ajánlkozásában a csákvári uradalomnak. Az uradalom végül is nemcsak a Győr megyébe eső birtokain, hanem másutt is vele készíttette el az új telekkönyveket. Feladata mindenütt az volt, hogy újból meghatározza a művelési ágakat, elkészítse a dűlőleírásokat, az osztályzati jegyzőkönyveket, a betűsoros névjegyzéket, az osztályozási kivonatot, az új telekkönyvet s végül minden egyes birtokos telekkönyvi kivonatát 3—3 példányban. Munkájáért meghatározott pénzösszeget kapott az államtól illetve a birtokosoktól.
