Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
A szántóföldek % része Ság pusztán a 8, illetve a 8 forintnál magasabb értékű 1—3. osztályba került, de a 4. osztályba sorolt rétföldnek a hasonló osztályzatú szántóknál magasabb tisztajövedelme ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy az itteni átlag ennyire magas lett. A legmagasabb tisztajövedelmi átlagot mutató birtokegységek elemzése kapesán annyit még feltétlenül meg kell jegyeznünk : amíg az alacsony átlagba sorolható uradalmi földek területe 33084 kat. hold volt, addig az utóbbi csoportba esők területe már csak 10801 holdat tett ki, ezért az uradalmi átlag kialakításában érthetően közel sem játszottak olyan meghatározó szerepet, mint az alacsonyabb tisztajövedelmű birtokok. A művelési ágak megoszlása szempontjából kell megvizsgálnunk a közepes (3—4 forintos) átlagot mutató birtokegységek csoportját is. Ebbe a kategóriába számszerint ugyan csak öt birtokegység sorolható, közöttük azonban a fornai és gönyüi birtokegységek óriási területe (együttvéve több mint 15 ezer hold) az uradalom mezőgazdasági művelésre alkalmas földjének csaknem a felét tette ki. A művelési ágak megoszlása itt így alakult: Sí «03 œ S3 ••o szántó kert rét szőlő legelő erdő J nádas terméketlen összesen szántó %-os aránya kh-ra eső tisztaövetelem átlagirtéke frt-ban kat. holdban 33 s •r-» Ászár 814 2 61 172 1 34 1084 75 3,4 Forna pu. 4376 3 640 — 2599 753 — 158 8529 51 3,3 Gönyü 3245 11 685 1746 625 4 633 6949 46 3, S Nagyigmájad 1236 5 152 1 261 1 63 71 1789 68 4,5 Vértes boglár 745 2 57 — 142 578 1 14 1539 48 3,9 Összesen : 10416 23 1593 1 4920 1957 69 910 19890 51 3 ; 6 Az egy holdra eső kataszteri tisztajövedelem átlaga pusztán a nagyigmándi birtokegység esetében emelkedett 4 forint fölé (ott, ahol a szántó %-os aránya ugyancsak magas volt); négy alkalommal viszont, közöttük a 8500 holdas Forna-pusztai és a 6900 holdas gönyüi mammut-egységek esetében 4 forint alatt maradt. Az ászári birtokegység kivételével, ahol elsősorban a földek nagyon gyenge minősége miatt sülylyedt ennyire alá a tisztajövedelem átlaga, mindenütt a szántóknak és egyéb művelési ágaknak arányos (szinte feles-feles) megoszlása alakította ki az uradalmi földek viszonylatában közepesnek nevezhető tisztajövédelmi átlagokat. A tisztajövédelmi átlagok alapján három csoportba („alacsony", „közepes" és „magas") osztható uradalmi birtokegységek vizsgálata alapján végül eljuthatunk agy általános konklúzió levonásához is : a nem kimondottan szőlőtermelő vidékeken a szántók vagy az erdők, illetőleg legelők túlsúlya döntötte el, hogy egy-egy gazdaság vagy birtokegység, lett-légyen az kis- vagy nagybirtok, tisztajövedelmi átlaga alapján a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába tartozott-e. Ezen belül persze a földek minősége alapján az egyes művelési ágaknak az előre megadott osztályokba soro-
