Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
lása is jelentős mértékben módosíthatta egy-egy birtokegység tisztajövedelmének átlagát, mégis meghatározó és döntő szerepe vitathatatlanul a művelési ágak arányának volt. Táblázatos összevetéseink efelől aligha hagynak késéget. A módosító tényezők sorában a földek tényleges minősége mellett jelen esetben figyelmet kell fordítanunk egy másik szempontra is, nevezetesen arra, hogy az uradalom tekintélye, a nagybirtok gazdasági és társadalmi súlya milyen szerepet játszott a földek besorolása alkalmával. A szórványos adatokból elővillanó néhány apró mozzanat arra utal, hogy a nagybirtok gyakran latba vetett társadalmi tekintélye, a jogszabályok szövevényeiben s a felmérések gyakorlati munkáiban egyaránt otthonos hivatali apparátus (ügyvédek, kasznárok, gazdatisztek) fellépése és kapcsolata nem egy alkalommal jelentős eredménnyel járt. Szinte magától értetődő, hogy a jogszabályok rengetegét jól ismerő uradalom vezetői sokkal inkább ki tudták használni még a törvényes lehetőségeket is, mint a szabályok ismeretében teljesen járatlan, nagyobbrészt még írástudatlan parasztok. Tanulmányunk elején utaltunk már rá: a földadó-ideiglent bevezető nyílt parancs éppúgy, mint a későbbi törvények és rendeletek egyaránt lehetőséget adtak valamennyi birtokosnak arra, hogy záros határidőn belül felszólamlás útján — írásban vagy szóban — kérhette a felvételek és besorolások alkalmával elszenvedett sérelmei orvoslását. A szórványos adatokból úgy tűnik ,hogy az uradalom gyakran még akkor is élt e törvényes jogával, ha egy-egy esetben csupán csak néhány holdnyi földterület besorolását nehezményezte. Az utóbbi esetre jellemző, hogy a bokodi birtokból a mezőgazdasági művelésre alkalmas mintegy 520 hold földet márcsak silánysága miatt is „többnyire az utolsó, 8. osztályba" sorolták, „miért is abba belenyugodtam" — jelentette ki 1883-ban a száki kasznár —. ellenben 24 kat. hold szántót az 5., ugyanennyit a 6. és 47 holdat pedig a 7. osztályba soroltak. A kasznár felszólamlásában azt kérte a járási kataszteri bizottságtól, hogy sorolják egy-egy osztállyal lejjebb ezt a néhány hold szántót. 54 Lényegesen komolyabb kérelemmel állt elő az ászári kasznár 1864-ben a Császárhoz tartozó Makk pusztai földek ügyében. Az elkülönítések után itt is megtörtént a kataszteri birtokkönyvek kiigazítása, és ekkor a régi besorolásánál általában magasabb osztályokba tették a földeket, ezért az uradalom azt kérte az illetékes kataszteri hatóságtól, hogy állítsák vissza a 2700 holdas uradalmi birtoktest régebbi besorolását. 55 Az uraság Ság pusztai birtokából 350 hold szántó lejjebb sorolása ügyében nyújtott be felszólamlást, kívánságát azonban csak kismértékben teljesítették: mindössze 50 holdat tettek át a 2. osztályból a 3-ba. 56 „Hosszas vitatkozás után" csak valamivel hozott jobb eredményt a bakonybánki kataszteri bizottság előtt szóban előadott „reklamáció". A községhez tartozó tóthrédei puszta szántóinak osztályokba állítása a következőképpen alakult a községi kataszteri bizottság besorolása (1883) majd a reklamáció (1884) után: 57 54. L. az 53.jegyzetben id. forrás. 1883.Bókod.Vö -.Szabad György: A tatai és gesztesi uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957, Akadémiai Kiadó. 448—449 p. 55. L. az 53. jegyzetben id. forrás. 1864. Császár. 56. L. az 53. jegyzetben id. forrás. Ság. 57. L. az 53. jegyzetben id. forrás. 1883 és 1884. Bakonybánk. Az 1 kat.holdra eső szántók és az egész puszta átlagértéke között mutatkozó különbözet abból ered, hogy a tóthrédei rétföld jórészét (52 kat.holdat) a nagyon magas értékű első és második osztályba sorolták. Első osztályba került 23 kh. (1 kh. tisztajövedelme 15,5 frt), a másodikba 26 kh. (lkh tisztajövedelme 13 frt) s a harmadikba került 3 kh. (1 kh. tisztajövedelme 8,75 frt).
