Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
bakonybánki 7,7 forintos átlagig rendkívül szeszélyes értékgörbe képe rajzolódik elénk. A tiszta jövedelem átlaga nyolc esetben 1—2 forint, öt esetben 3—4, hét esetben pedig 5—7,5 forint között hullámzott. A szeszélyes és szélsőséges értékgörbét azonban — mint más vonatkozásban utaltunk már rá — nem annyira az egyes birtokegységek eltérő természeti és gazdasági adottsága — mint első pillanatra vélni lehetne — hanem sokkal inkább a művelési ágak más és más megoszlása hívta életre. Bókod, Csákvár (Forna nélkül), Császár, Gesztes, Oroszlány, Pusztavám, Vértesketthely és Vérteskozma határában, ahol a tiszta jövedelem átlaga 1-2,3 forint között mozog, az uradalmi földek 76%-át erdő borította. Itt a 80-as és 90-es évek táján így oszlottak meg az uradalmi földek az egyes művelési ágak között: Község szántó kert rét legelő erdő nádas szőlő terméketlen összesen az erdő %-os aránya 1 kh.-ra eső tisztaj öved. átlagérték frt. Község kat. holdban az erdő %-os aránya 1 kh.-ra eső tisztaj öved. átlagérték frt. Bókod Csákvár Császár Gesztes Oroszlány Pusztavám V.kétthely V.kozma 261 1609 1663 387 330 2 325 106 5 84 12 2 7 2 1 3 108 170 260 8 54 1 25 18 156 568 675 175 11 42 64 4954 4425 3934 1873 3970 1169 893 3879 31 1 13 214 43 98 235 38 38 25 16 12 5657 6954 6780 2308 4587 1414 1302 4082 87 64 58 81 86 82 68 95 1,3 2,3 2,0 1,3 1,2 2,1 2,0 1,1 Összesen : 4683 116 644 1691 25117 II 214 505 33084 76 1,6 Táblázatunk szerint az átlagérték alacsony kategóriájába eső birtokegységekben a kataszteri tisztajövedelem átlaga ott volt a legalacsonyabb (1,1—1,3 forintos) ahol a birtokegység 81—95%-a erdőből állt. Ahol az erdő részesedési aránya csökkent, szinte vele arányosan emelkedett a tisztajövedelem átlaga. Csákváron, Császáron és Vérteskétthelyen az urasági földnek több, vagy éppen egyharmada volt alkalmas mezőgazdasági művelésre, ennélfogva itt az átlag már 2, sőt 2 forint fölé emelkedett. Pusztavám határában, noha az erdő részesedési aránya 82%-os volt, a viszonylagosan magasabb átlag azzal magyarázható, hogy az állam közbenjárása útján telepített 214 holdas szőlőt mint országszerte mindenütt, úgy itt is a művelési ágak között a legmagasabb fokozatba sorolták. A csákvári házi kezelésű gazdaság területének 47 és a Császárhoz tartozó Makk pusztai bérletföld 48 kivételével a fenti községek határában levő nagyon kevés mezőgazdasági művelésre alkalmas földet egészen vékony termőréteg takarta, talajuk barna erdőségi és kavicsos volt. A bokodi, gesztesi, az Oroszlányhoz tartozó Majk pusztai, a vérteskozmai és kőhányi szántókat és legelőket a Vértes-hegység erdei övezték, valójában az erdőségtől nem is olyan régen elhódított földek voltak. Silányságukra némi fényt vet az a puszta tény, hogy a múlt század végén már nagybérlő vállalkozó sem akadt a bokodi s a 47. Területe kerekítve 2400 kat. hold volt; a csákvári központ mellett a gurdi és a Móricmajor tartozott hozzá. O.L. P.189. Jövedelmi előiratok könyve (a továbbiakban: JE), Csákvár. 1870—1900. 48. Makk puszta területe 2700 magyar (1200 öles) hold volt, korszakunkban végig bérlők használták. L. a 47. jegyzetben id. forrás Makk. 1800—1900.
