Matolcsi János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-1966 (Budapest, 1966)
Für Lajos: Kataszteri felvételek a Csákvári uradalom területén
uradalom bérlői időközben a legelők jórészét szántóvá alakították át, s a magasabb fokozatba került földek érthetően megemelték az egy kat. holdra eső tiszta jövedelem átlagát is. 45 Császár és pusztái (erdő nélkül) Évek szántó kert rét legelő nádas kat. holdban 1850-es 1597 299 735 2 1870-es 1050 284 675 1 1880-as 1603 12 260 675 1 1890-es 1731 13 431 581 — 1910-es 1945 13 334 451 — Szend 1850-es 2053 213 284 1890-es 1980 1 IS7 253 1 Összefogva mostmár az egész korszakot — s feltételezve, hogy időközben Csákvár és Forna puszta határába eső földek tisztajövedelme is a fentebbi eseteknek megfelelően ugyancsak emelkedett — megállapíthatónak látszik, hogy az 50-es évektől az 1910-es évekig a kataszteri tiszta jövedelem átlagosan mintegy 20—25%-os emelkedést mutatott az uradalom egész területén. Fzzel szemben országosan a kataszteri tisztajövedelem összege 103-ról 155 millióra emelkedett, vagyis a növekedés mintegy 50%-os volt. A jelzett idő alatt 43 millió kat. holdról 53-ra emelkedett ugyan az adó alá eső földterület, de ennél is nagyobb eltolódás figyelhető meg az egyes művelési ágak arányában: az első világháborúig a szántóföld pl. mintegy 10 millióról 22,3 millió kat. holdra emelkedett. 45 /' 1- E két tényező együttesen nyújthat magyarázatot arra, hogy országosan a tiszta jövedelem összege miért is emelkedhetett ennyit. A csákvári uradalomban az átlagos emelkedés, mint láttuk, az országos növekedés arányai mögött maradt, hozzávetőlegesen annak csak a felét közelíthette meg. A „lemaradásban" nyilvánvalóan szerepet játszhatott, hogy az uradalom területén időközben jóval kevesebb terméketlen föld került adó alá, mint országos viszonylatban. Másfelől viszont a kiterjedt és nagyobb részben meg is őrzött erdőségek miatt a szántóföld terjeszkedési aránya sem tarthatott lépést az országos méretű arányeltolódással. Az eddig mondottak jelezték már, de a táblázatból is szembetűnik, hogy az egy holdra jutó átlagos kataszteri tiszta jövedelem tekintetében az egyes községek határához kapcsolódó uradalmi táblák között milyen nagy eltérés mutatkozott. Az egyes birtokegységek között jelentkező különbségek vizsgálatához leginkább az 1880-as évek körül lebonyolított felvételek ránk maradt adatanyaga nyiijt lehetőséget, mivel e korszak adatsora szinte teljesnek tekinthető. 46 Az 1880-as évek adatcsoportja alapján a Vérteskozma határába eső földek 1 forintos átlagától a sági, magyaralmási és 45. O.L. P. 188. I.l.e. Gyönyü, Táp, Ság, Ászár stb. 45/a. Orosz István: A parasztbirtok a 2. jegyzetben . . . i.m. 109.p. 46. Az egyes birtokegysógek között mutatkozó különbségek vizsgálatához alapul azért választottuk a 80-as évek eredményeit, mivel e korszak kataszteri adatai mindössze 3 község esetében nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor a 80-as évek adatain a későbbi kiigazgatások lényegében nem sokat változtattak már. 11* 163
