Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei

akasztani, tehát egyszerre lehetne barázdát hasítani és azt .bevetni.” Az ágyművelés akkori elterjedtsége mellett, a nehézkes és bonyolult akkori vetőgépek mellett Duhamel óhaja a fejlődés irányába mutató volt.

Az eddigi vetőgépekre általában rá illett a vélemény,1 amely szerint Angliában, Franciaországban „mezőgazdák tömege” foglalkozott ugyan vetőgépek szerkesztésével, de legnagyobbrészt „höchst plump und complicirt”, tehát otrombák és bonyolult szerkezetűek voltak. Csak később, amikor már sok újabb találmány járult hozzá az első angliai szisztéma javításához, fejlődött társadalmi méretűvé az érdeklődés az újfajta szántóföldi művelés és gépi eszközei iránt.

A nagy tekintélyű, tudós angol gazda, Sinclair, 1793-ban megalapította a Board of Agriculture nevű mezőgazda társaságot, amelynek keretében mintegy félezer, közéleti súlyú angol gazda vitatta meg a sorművelésnek, a sorvetőgép használatának problémáit s a vita eredményeként a testület azt a legelőnyösebb művelési módnak deklarálta.1 2 Az állásfoglalás rugója: a feudalizmus szétSvájci vetőeke, Chateauvieux találmánya. Egy menetben végezte a szántást, vetést és magtakarást A vetőszerkezet kötél áttétellel működött

hullani indult gazdasági kötöttségei helyén terjedő polgári szemlélet, az egyéni haszon mindenfelett valóságának elve, amely az Adam Smith angol közgazdász (1729-1790) által megfogalmazott gazdasági liberalizmus alapján, a tőkés fejlődés sineire igyekezett irányítani a mezőgazdaságot is. A német közgazdaság-tudomány álláspontját Albrecht Thaer államtanácsos, Möglin földesura, (1752-1828) szögezte le fő műve, a „Grundsätze” bevezető szavaiban: „A legtökéletesebb mezőgazdaság az, amely a legmagasabb ... haszncft húzza üzeméből. Nem a lehető legnagyobb termelés, hanem a legmagasabb tiszta haszon ... a mezőgazda célja, és ennek így kell lennie az általános jólét szempontjából is.” Thaer és kortársai figyelmét a mezőgazdasági üzembe is bevonuló szabad verseny, a földbirtokos számára elérhető legnagyobb egyéni haszon lehetőségei fordították a mezőgazdasági termeléstechnika fejlődésének kérdései, a sorművelés új módszere, a vetés gépesítése felé.

1 W. Hamm: Die wirtschaftlichen Geräthe und Maschinen Englands, Braunschweig 1849. 591. p.

2 Eisbein: Die Drillcultur, II. Aufl., Berlin, 1880. 6. kk. .

26