Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai

rónát jegyzett a jótállási bizottság, amelynek tagjai arisztokraták, bankárok és gyárosok voltak.10

A szervező és tervező munkával egyidejűleg megindították a propagandát is, felvették az érintkezést a bei- és külföldi mértékadó körökkel, előadásokat tartottak, tájékoztatták a szak- és napisajtót.

Az eközben megalakult s az előbbivel azonos összetételű végleges főbizottság megállapította a kiállítás tematikáját, négy főosztályt, ezeken belül tíz csoportot és negyvenhét osztályt alakított ki, amelyeknek ügyeit albizottságokra bízták. A már effektiv tervező munkára hivatott albizottságok tagjai persze szürkébb neveket viseltek, csupán az ún. „ünnepi" albizottság feje volt gróf.

A kiállítás időpontját illetően több terv merült fel. Először 1908. június 25-e került szóba, a császár 60 éves uralkodói jubileuma, de ez a dátum egybeesett az alsó-ausztriai iparegylet kiállításával, így a vadászati kiállítás idejét véglegesen 1910-re tették át, az uralkodó 80 éves születési évfordulójára. Ezeken a személyi vonatkozású dátumokon nemcsak a bécsiekben tagadhatatlanul erősen kifejlődött alattvalói loyalitás jutott kifejezésre. Köztudott dolog volt. hogy az uralkodó egyike Európa legjobb, leghíresebb vadászainak, aki a kiállítás iránt kezdettől a legmelegebb érdeklődést tanúsította s annak hivatalos protektora is volt.

Hosszas tárgyalások után 1909 júliusában kiadták az épület-, kert-, tó- és útépítési munkákat, majd a gáz-, viz-, villanyszerelés munkáit, s 1909 késő őszén a legtöbb építmény tető alá került. Ekkor már a belső munkák is kezdetüket vehették és olyan jó ütemben folytak, hogy 1910 áprilisában a teljes belső elrendezés is befejeződött és a kiállítás a megnyitásra készen állott. III.

III. A kiállításról általában

Az ünnepélyes megnyitást eredetileg 1910. május 2-re tervezték, de a rossz időjárás miatt 7-re halasztották. Május 7-re virradóra azonban meghalt az angol király, ezért legfelső parancsra eltekintettek az ünnepélyes megnyitástól és 7-én délután a kiállítás kapuit minden külsőség mellőzésével megnyitották a közönség előtt,

Már az első napúkban újból beállt a rossz idő, Bécsnek 1841 óta nem volt ilyen csapadékos nyara! A kiállítás 163 napjából (1910. október 16-án zárták be) 77 nap kimondottan esős nap volt, tehát majdnem a felében nem volt kedvező az idő.

Ennek ellenére a siker átütő volt s a legrosszabb idő sem tudta a közönséget visszatartani.

A kiállítást a világnak úgyszólván valamennyi vezető embere, uralkodója, államférfia megtekintette. Maga a császár is 7 alkalommal nézte meg.

Az egyszerű, névtelen, de űzető látogatók száma kereken 2 millió 700 ezer fő volt, ami 16 és fél ezer napi átlagnak felel meg s felülmúlta az 1873. évi bécsi világkiállítás látogatottságát.

A kiállítás kereken 8 millió koronát forgalmazott, ebből 685 000 korona volt a tiszta jövedelem. A kiállított anyag 22 millió koronára volt biztosítva tűz ellen (tűzeset egyébként a kiállítás egész tartama alatt nem fordult elő).

10 Die erste internationale Jagdausstellung Wien 1910. Wilhelm Frick kais. und kön. Hofbuchhändler Wien,

Leipzig 1912. (p. 9.)

S3