Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Balassa Iván: Kezdetleges gabonatisztító eljárások
vagy az öregek feladata volt. A gondos őrzéséről még közmondás is járta Tar- pán (Bereg m): „Őrzik mint a kitérített búzát''.83 4. A szemenszedés Először is tisztáznunk kell a gabonamosás és szemenszedés egymáshoz való viszonyát. Szabó T. Attila megállapítása szerint az erdélyi adatok azt mutatják, hogy a szemenszedés volt az első fázis és csak azután következett a mosás. Az általa felsorakoztatott rendkívül nagyszámú erdélyi adat azt mutatja, hogy a mosott gabona mennyisége mindig nagyobb, mint a szemensze- detté. E mellett tanúskodik az a megállapítás is, hogy Erdélyben a gabona mosása a legutóbbi időkig fennmaradt, míg ugyanezt nem állapítja meg a sze- menszedésről. A Kenteikéről felhozott adat is a mosás elsődlegességét látszik igazolni. 1690: „Szedet mosot Buza Sax Cub l".84 Saját, Debrecenből származó gyűjtésem is azt bizonyítja, hogy valamikor már csak a megmosott búza kiszemelésére került a sor.85 Mindez azonban nem jelenti azt, hogy akár a mosás, akár a szemenszedés ne lehetett volna a szórás után a kezdetleges gabonatisztító eljárások befejezője. A szemenszedés lényegében azt jelenti, hogy a gabonaneműek közül a szemetet, a göröngyöket, a gyommagvakat, a nem kellően fejlődött vagy töredezett szemeket kézzel kiválogatják.86 Ez rendkívül lassú és szaporátlan munka volt, amit az allodiális birtokokon téli időben a zsellérekkel, jobbágyokkal, esetleg a cselédekkel végeztettek. E műveletre vonatkozó történeti adataink elsősorban Erdélyből származnak. 1679: „23. Junii. Fábián János küldött szemenszedett buzát, tíz köblöt" (Balázsfalva).87 1682: „Szemenszedett buza Cub. Sax. no 8. Szedni való buza Cub Sax. no. 17. Köz buza Cub Sax. no. 350. Utoly buza Cub. Sax. no. 30" (Ebesfalva Kisküküllő m.).88 1685: „Szemen tisztított búza lisztet cub. s. 10." (Ebesfalva).89 A jobbágyok és cselédek e munka végzését nem kedvelték és ahol erre mód nyílott igyekeztek a tisztartót becsapni. 1684: „A búzaszemlőknek nagy ravaszsága szokott lenni ... a cseléd azt szokta cselekedni, hogy a megszemelt kevés búza rakást széjjelnyomván a közepét szemeletlen búzával tölti meg . . . Innen lészen a szegény fejér liszt és a szegény kenyér" (Munkács).90 Sajnos további történeti adatokat nem ismerek e munka végzésével kapcsolatban. Debrecenben ezt az eljárást búzairtásnak nevezték és különösen télen végezték, amikor a fagy miatt nem lehetett a gabonát mosni. Egy nagy teknőbe öntötték az életet és azt körül ülte az egész család. Egyszerre, csak keveset öntöttek ki, hogy azt a kezükkel jól át tudják forgatni és a szemetet könnyebben ki tudják válogatni. Ebben a munkában nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is résztvettek. Ilyen módon csak az ennivaló és eladásra szánt gabonát 53 54 * * * * * * * 53 Babus Jolán szíves közlése. 54 Szabó T. Attila i. m. passim. 85 Balassa lván, i. m. 48. 86 A ,,szemenszedett hazugság” lényegében e műveletre vezethető vissza. Vö. Kertész Manó, Szokásmondasok 48. Budapest, 1922. L. még MNy. 19:99. 87 Szádeczky Béla i. m. 205. 88 Szabó T. Attila i. m. 370. Itt még nagy számú további adat is található. 89 Szádeczky Lajos i. m. 411. 90 Thököly Imre gazdasági utasítása. GTSZ. 1 : 248. 58
