Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Bökönyi S.—Kállai L.—Matolcsi J.—Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján
ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK AZ ŐSTULOK ÉS A SZARVASMARHA ELÜLSŐ LÁBKÖZÉPCSONTJÁN Bökönyi S. - Kállai L. - Matolcsi J. - Tarján R. A háziállat-történeti kutatás egyik célja annak tisztázása, hogy milyen változásokat okoz a háziasítás az állat szervezetében és milyen különbségek vannak valamilyen háziállat és vad fajtestvére között. A domesztikáció során ugyanis az ember kiveszi az állatokat megszokott környezetükből, s egy más, általa kialakított környezetbe helyezi; korlátozza életterüket, mozgási szabadságukat, egyhangúbbá teszi, esetleg új irányba állítja be táplálkozásukat; ezzel szemben gondoskodik szükségleteikről, megvédi ellenségeiktől, a klíma viszontagságaitól stb. Mindezek olyan tényezők, melyek kétségkívül hatással vannak a háziasított állat szervezetére s ez a hatás morfológiai, fiziológiai és pszichikai irányban egyaránt változásokat okoz. A morfológiai változások közül a csontozaton végbemenőkkel több szerző foglalkozott, annál is inkább, mivel a háziasítás korai időszakában élt állatokból a csontok maradtak fenn napjainkig. Már Rütimeyer1, a történeti háziállatkutatás úttörője kiemelte, hogy a vad formák csontjai a háziakéhoz képest nagyobbak, erőteljesebbek, súlyosabbak, rajtuk az izomtapadási felületek, az ideg- és érlyukak fejlettebbek, s a kompakt állomány a szivacsos állományhoz képest vastagabb. Rauber2 megállapította, hogy a vaddisznó tibiájának húzási szilárdsága mintegy 30%-kal nagyobb a házisertésénél. Schmidt3 hasonló kérdéssel foglalkozva kimutatta, hogy a házisertések végtagcsontjainak fajsúlya (különösen a tibiák és a metatarsusok esetében) kisebb, mint a vadsertésekéi. Szerinte a vaddisznó femurjának hajlítási szilárdsága mintegy 15%-kal, a nyomási szilárdsága pedig mintegy 30%-kal nagyobb, mint a házisertésé. Müller* a házi és a vad formák csontjain észlelt fajsúly- és szilárdság-különbségek okát a szervetlen anyagok mennyiségének különbségével magyarázza, ugyanis a vadnyulak maceráit vázát a testsúly 5,3%-ának, a házinyulakét pedig 4,3%-ának találta. Andrejeva5 a vad- és háziállatok metapodiumait vizsgálva kimutatta, hogy az eltérések elsősorban a diaphysis falának különböző vastagságában nyilvánulnak meg. Az eltérések okait a vadállat csontjának jobb vérellátásában látja, s ez érdekes összefüggést mutat Rütimeyer ama megálla- 1 2 3 4 5 1 L. Rütimeyer : Die Fauna der Pfahlbauten der Schweiz. Neue Denkschr. d. Alig. Schweiz. Ges. d. ges. Na- turwiss. 19 (1962) 28 sk. 2 A. Raubet: Elastizität und Festigkeit der Knochen. 3 A. Schmidt: Über den Einfluss der Domestikation auf die mechanischen Qualitäten der Pars compacta von Sus scrofa dorn. usw. Arch. f. Entwicklungsmech. d. Organism. 41 (1915) 472, 605. 4 E. Müller: Vergleichende Untersuchungen an Haus- und Wildkaninchen. Zool. Jahrf. Abt. f. Zool. u. Physiol 36. 501. 5 E. Andrejeva: Osztrojenii kosztej nekotoryh dikih i domasnich zsivotnyh. Probléma proiszhozsdenija domasnich zsivotnyh. (Leningrad, 1933.) 263-311. 3
