Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei

\ XIX. század elejének legjelesebb szakírói tették le a kontinensen is voksaikat a köztudomás asztalára: Mitterpacher, Hildebrand, Schwerz, Beckmann, Kolbe, Fabroni, Rossig, Busch és számosán mélyedtek el a sorművelés és gépi eszkö­zei jelentőségének felmérésében. A gyakorlati kísérletek és szakirodalmi fel­dolgozások egyetértenek abban, hogy szórt vetésnél a sorba vetés minden te­kintetben előnyösebb, de amikor már az üzemi kalkuláció szemüvegén át kezd­ték vizsgálni a kérdést, akkor az elemzők egyre több hátrányát is felfedezték a sorkultúrának. A bécsi egyetemen L. Trautmann, a mezőgazdasági tudomá­nyok professzora, a XIX. század első éveiben ismertette a gabonaféléknék Angliában „nagy és általános feltűnés mellett” nagyban is bevezetett sorvető, lókapás termelési módját, „aminek során több féle gépet találtak fel”, azokkal a magvakat 9-12 hüvelyk sortávolságra lehetett vetni, a sorközöket lókapával többször és gyorsabban megművelhették, és szükség szerint exstirpátorral vagy töltögető kapákkal is megjárathatták. A professzor mérleget is csinált az új művelési módról.20 A) Előnyök: 1. vetőmag megtakarítás, 2. egyenletes magelosztás és vetés­mélység, 3. gyommentes, laza talaj, 4. erőteljes vegetáció, több termés. B) Hátrányok: 1. erősen munkaigényes, 2. kertileg megművelt földet kíván, 3. nagyüzemi keretek közt alkalmazása költséges, 4. gabonaféléknél rentabi­litása kétséges, gyökgumósoknál inkább kifizetődő. Az angol üzemgazdász, A. Young is azon az állásponton volt, hogy a sormű­velés igénye nemcsak a talaj minőségével szemben igen nagy, (gyomos, nedves földeken nem lehet eredménnyel alkalmazni), hanem a talaj előkészítés tekinte­tében is rendkívüli követelmények elé állítja a gazdát, már pedig megfelelő minőségű talaj magas fokú előkészítéssel sorművelés nélkül is jó termést ad. így látta ezt Ducket, a .sorművelés új technikájának feltalálója is, amikor ki­jelentette, hogy a magtakarékos vetést jól megmunkált földön kapás művelés nélkül is meg lehet valósítani.21 A sorművelő kultúra ellenzőinek egyike volt Gumphry Marshall, aki szerint22 a lókapa sem irtja ki a gyomot a sorközökből, a gyom kapálás után is mindig újrasarjad. Azt is megállapította, hogy a kapás művelés nem mindenfajta növény terméshozamát növeli, mert egyes növénye­ket a sorművelés magas szárak növelésére serkent, ami azonban leköti a ter­més gyarapításához szükséges fejlődési energiákat. A termőágaikat oldalra hajtó hüvelyesek meghálálják a sorművelést, mert a sorközök szabadon hagyá­sával növekszik a termő hajtások előnyösebb elhelyezkedéséhez szükséges te­rület, míg a gabonafélék szalmájának sűrűn kell állnia, mert a gabonafejek felfelé nőnek, tehát a növényt arra kell ösztönözni, hogy erőit a kalászok fej­lesztésére fordítsa, ehhez pedig a sűrű vetés a jobb. Gumphry Marshall azzal zárja a sorművelés elleni érveit, hogy leglényegesebb a jó talajelőkészítés, ha pedig ez megvan, akkor kapálás nélkül is el lehet érni a sorművelés átlagos eredményeihez hasonló terméseket. Thaer sorra cáfolta az ellenvéleményeket, de már szűkítette a gabona sor- művelésének területét, amikor megállapította, hogy tavaszi gabonánál nincs szükség kapás sorművelésre, mert tavaszi vetés talaja nem ülepedik, nem kér- gesedik meg úgy, mint az őszi; az őszi gabonák közül pedig a búzát tartotta sorművelésre alkalmasnak. 20 Trautmann: Versuche einer wissenchaftlichen Anleitung zum Studium der Landwirtschaftslehre, Wien 1810. Г. Bd. 538. kk. 21 Krünitz i. m, 6ö8. p. 22 The Rural Economy of the Southern Counties II. 16. (id. Krünitz i. m. 666. p.) 36

Next

/
Thumbnails
Contents