Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei
gondozást igényel, főleg mert a vetőszerkezet kanalai könnyen kihullanak a hengerdobból, és más alkatrészek is könnyen meggörbülnek." Thaer megtartotta a Ducket-féle magszekrényt, de Cook rendszere szerint újból egyesítette a barázdahúzó és a vető készülékeket. Ezzel megtakarított a gép körül egy munkást, s ami még fontosabb, biztosította, hogy a vetőgépből kihulló mag a vetőbarázda meghúzásával egy időben vagyis a barázda beomlása előtt jut a magágyba, ami előfeltétele az egyenletes kelésnek. Néhány év múlva így írt vetőgépéről : „Az általam feltalált sorvető készüléket. . . hosszabb használat után olyan célszerűnek, tartósnak, könnyen kezelhetőnek, minden szándékomnak megfelelőnek tartom, hogy mást nem is kívánok, bár vele csak gabonát, borsót, lencsét és bükkönyt lehet vetni, aprómagvakat azonban, mint a Cooke- félével, nem. A különböző gabonamagvak vetésmennyiségét nem lehet szabályozni, de úgy szór a gép, hogy az mindig megfelelő. Búzából, rozsból, árpából a kézi vetés magszükségletének felét szórja ki vagyis 9 berlini mérőt egy Mor- genre. Ez a gép mindenfajta talajra alkalmas, könnyen szállítható ki a mezőre, mert rázkódásra nem érzékeny, így rá lehet bízni a munkásokra. A vetőgép állványát a lókapához is lehet használni, amikoris a magláda leemelése után a ve- tőcsoroszlyák helyére a célnak megfelelő kapákat vagy kultivátor fogakat lehet szerelni."18 A Thaer-féle vetőgép 6 soros volt, magas (4 láb és 3 hüvelyk) járókerekeivel könnyű járatú, munkaszélessége 5 láb és 3 hüvelyk. „Gyakorlott ember - írja Thaer - és keskeny járású ló kétszer olyan gyors munkát végez ezzel a géppel, mint a kézi vető ember. Gyakorlatlan emberekkel ezzel a géppel Möglinben 12 Morgent vetettünk naponta." Thaer vetőgépében valamivel több volt a vas alkatrész, mint kora hasonló szerkezeteiben, amiatt az ára is kissé magasabb volt. További újítása volt Thaernek, hogy a cserélhető korongos vetőszerkezet Ducket-féle keféi helyett kipróbálta és jónak találta összehajtogatott bőrből vagy rugalmas gyantából készült kefék alkalmazását. Thaer az Annalen des Ackerbaues c. havonta megjelenő folyóiratban 1805-ben leírta a möglini birtokán folytatott talajművelési módokat, eszközöket, és annak a reményének adott kifejezést, hogy az újfajta Small-ekék mellett a sorvetőgépek is hamarosan elterjednek, és 6 éven belül már az ő birtokán is csak géppel vetett, sor- művelt vetemények lesznek.19 Gépi vetés és üzemi kalkuláció Ebben az időben már több mint félszázados múltja volt a szórt és soros vetés összehasonlító kísérleteinek, elsősorban a sorművelés szülőföldjén, Angliában, ahol különböző országos és regionális mezőgazdasági társaságok díjakat tűztek ki a sorművelés körül zajló állandó vitákban felmerült egyes mechanikai és termeléstechnikai kérdések megoldására. Az angol szakirodalom bővelkedik a vita anyagának, a kísérletek eredményeinek, a prémium-pályázatok beszámolóinak közlésében. A discussio nem állt meg az országhatároknál, hanem gyorsan terjedt Európaszerte. A svéd tudományos akadémia kiadványaiban ugyanolyan polgárjoga volt a sorvetés kapcsán felmerült problémáknak, mint a francia, belga és más nyelvű szakirodalomban, legszélesebben pedig a német nyelvterület szakmai nyilvánosságában. A XVIII. század végének, a 18 Thaer: Beschreibung ... 3. Heft. 19 Dr, Walter Simons: i. m. 109. p.
