Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia

ködést, csak a bibliográfia második kötetében, az 1962-1963. évek anyagát tartalmazó kötet munkálataiban tudnak részt venni. Az első kötet sajtó alá rendezésének munkáját a múzeum Bibliográfiai Szekciója a saját erejéből végezte el. Ügy véljük, azt a munkát, amit az első kötet saját erőből történő sajtó alá rendezése jelentett, a múzeumnak vállalnia kellett. Annak ellenére kellett ezt tenni, hogy tudatában vagyunk: az egész vállalkozás messze túlnő egyetlen intézmény keretein. Az első kötet kiadásával a múzeum azt a szándékát kívánja dokumentálni, hogy kész áldozatokat vállalni a bibliográfiáért, s nemcsak elvben, papíron, de a gyakorlatban is megteremti azokat a kereteket, amelyeket egy ilyen széles körű nemzetközi dokumentációs munka megkíván. A múzeum tudatában van annak, hogy e zömmel önerőből létrehozott első kötetnek komoly hiányosságai lehetnek, de az a haszon, amit ebből hosszabb távon a nemzetközi tudományosság húz, nézetünk szerint messze felülmúlja azokat a hiányokat, amelyek intézetünk saját erejére utaltságából adódnak, amelyeket - a közreműködői hálózat révén - remélhetőleg majd pótolhatunk.

S nem kell szégyenkeznünk már az első kötet közzétételekor sem. A múzeumnak az első kötet összeálló munkatársai. Badics Aurél, Csicsely Achim Mátyás, Ébner Jenő, Fügedi Erik, Gokesch Ernő, Mojses Andor, Szabó Csaba, Szabó Csabáné, Szász Zoltán és Valkó Arisztid igen jó munkát végeztek. Noha kétségtelen hiányai vannak a kötetnek, az egyszerű áttekintésnél mégis többet nyújt az agrártörténet kutatóinak. A kötet már jelen formájában is felöleli az 1960-1961. évek agrártörténelmi irodalmának, ha nem is egész teljességét, de a fontosabb agrártörténeti kutatóirányzatoknak majd minden lényegesebb megnyilvánulását. Megtaláljuk benne - természetesen a teljes magyar irodalom mellett - a szovjet, lengyel, csehszlovák, kelet- és nyugatnémet, francia, holland, dán, angol, olasz és amerikai agrártörténetíróknak nemcsak vezetőit, legjellemzőbb képviselőinek munkáit, hanem ez országok szinte teljes agrártörténeti irodalmát is.

Magától értetődik azonban, hogy nem kívánjuk túlértékelni az első kötet tartalmát, s ezúttal nem elsősorban ezekről adunk számot, hanem azokat a kérdéseket mutatjuk be, amelyekkel akkor kellett szembenéznünk, amikor a bibliográfia első kötetének anyagát összegyűjtöttük és sajtó alá rendeztük.

Nem kis nehézséget jelentett például a latin- és cirillbetűs anyag egységes szerkezetbe illesztése. E téren azt a megoldást választottuk, hogy a cirillbetűs anyagot a latin ABC keretei között oda illesztettük, ahová a címfelvételek a szerzők neveinek az angol átírás szabályai szerint az angol АВС-be történő besorolása alapján kerülnének. Ugyanezt a módszert követtük a névmutató esetében is.

Ugyancsak nehéz kérdéseket vetett fel az országmutató is. Kétségtelen, hogy a bibliográfia használhatóságát egy ilyen mutató igen megkönnyíti. Az sem lehet vitás, hogy egy nemzetközi bibliográfiának a nemzetek egyenjogúságán kell fölépülnie, messzemenően kerülni kell a nemzeti érzékenység megsértését. Abból a meggondolásból indultunk ki, hogy az agrárfejlődésben komoly szerepük van a kölcsönhatásoknak, különösen az olyan országok vagy területek esetében, amelyek a történelem folyamán esetleg többször is gazdát cseréltek s jelenleg sem annak az országnak a keretében foglalnak helyet, amelyikbe abban az időszakban tartoztak, amelyre a bibliográfiában felvett munka vonatkozik. Az ilyen, vagy a több ország agrárfejlődése szempontjából jelentős kérdéseket tárgyaló munkák esetében, a kérdéses munkákat mindazoknál az országoknál felvettük a mutatóba, amelyeknél számításba jöhetnek.

277