Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia
A nemzetközi szakirodalom jelentős fellendülése, a megjelent munkák számának komoly méretű felduzzadása, mely nemcsak az agrártörténet, de a történettudomány más ágazatai terén is jelentkezett, s ezzel párhuzamosan a nemzetközi történeti bibliográfiának4 az a logikus törekvése, hogy elsősorban csak a nagyobb jelentőségű, egy-egy kérdés egészét átfogó munkákról számoljon be, mindez azt eredményezte, hogy egy olyan komoly méretekben fejlődő szakágazatnak, mint amilyen az agrártörténet is, önálló, nemzetközi, bibliográfiai dokumentációs bázisa, orgánuma vált szükségessé. Hiszen a nemzetközi szakirodalomban való tájékozódás ma már minden komolyabb tudományos kutatómunka elemi feltétele, aminek viszont csak a mások munkájáról való tájékozódás lehet az alapja. Ennek az igénynek kívánt megfelelni a groningeni Agrártörténeti Intézet, amikor évkönyvében megkezdte az agrártörténeti irodalom nemzetközi bibliográfiájának rendszeres közzétételét.5 A holland évkönyv azonban, mint ezt előre lehetett látni, mind szűkebbé vált egy ilyen méretű bibliográfiai munka céljaira, hiszen korlátozott terjedelme eleve határt szabott az évente rohamléptekben gyarapodó nemzetközi agrártörténeti szakirodalomnak. Ezt ismerte fel a groningeni Agrártörténeti Intézet vezetősége, amikor a História Agricul- turae 1962. évi VI. kötetében bejelentette, hogy a továbbiakban elsősorban Hollandia és azon területek agrártörténeti szakirodaimának mind teljesebb közlését tekinti az évkönyv feladatának, amelyek a holland agrárfejlődéssel szorosabb kapcsolatban voltak, míg a nemzetközi szakirodalomból csak a jelentősebb munkákat szándékozik felvenni a bibliográfiába.6 A nemzetközi agrártörténeti szakirodalomban ennek következtében beállott űrt az Agrártörténeti Szemle 1-2 évi időközönként megjelent agrártörténeti bibliográfiája aligha pótolhatta voina.7 Az ebben a folyóiratban közölt nemzetközi agrártörténeti bibliográfiának ugyanis elsődleges rendeltetése az volt, hogy a folyóirat olvasóit tájékoztassa a fontosabb agrártörténeti munkák megjelenéséről, nem pedig az, hogy egy-egy év teljes anyagát felölelje. E bibliográfiának bizonyos mértékig az is volt a célja, hogy követítse a kelet-európai agrártörténeti irodalmat a nyugat-európai országok kutatói felé, ezért ölelte fel nagyobb mértékben a kelet-európai országok anyagát. A növekvő igények kielégítésére való törekvés jegyében a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága és az Agrártörténeti Szemle szerkesztőbizottsága - külföldi megkeresések alapján - a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz fordult, hogy vállalja magára egy kurrens nemzetközi agrártörténeti bibliográfia összeállítását. Az agrártörténeti kutatómunkának ugyanis szüksége van olyan segédeszközre, amelyik lehetőleg rövid időn belül minél nagyobb teljességgel tájékoztatja az érdeklődőket az agrártörténetírás megjelent termékeiről. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum vezetősége és Bibliográfiai Szekciója vállalkozott is a feladat elvégzésére, s magáévá tette a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia kiadásának gondolatát. Amikor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum magára vállalta a Bibliographia Históriáé Rerum Rusticarum Internationalis kiadását, úgy döntött, hogy annak egyes köteteit a lehetőség szerint évente teszi közzé. A múzeumnak az a szándéka, hogy a bibliográfia lehetőleg minél teljesebben, másrészt pedig minél 4 International Bibliography of Historical Sciences, 5 História Agriculturae Ï-VII. Groningen 1953-1963. 6 História Agriculturae VI. Groningen, 1962 . 25. 1. 7 Agrártörténeti Bibliográfia 1953-1955. 1. rész Agrártörténeti Szemle. 1957. 1-2. szám 122. 1. Agrártörténeti Bibliográfia 1953—1955. II. rész Agrártörténeti Szemle, 1957. 3-4. szám 403-436. 1. Agrártörténeti Bibliográfia I. rész. Agrártörténeti Szemle, 1959. 1-4. szám 243-261. 1. Agrártörténeti Szemle, 1961. 1. szám. 152-166. 1, Agrártörténeti Bibliográfia, 1957-1959. Agrártörténcti Szemle, 1963. 1-2. szám 241-248. 1. 274
