Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)

Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a munkaeszköztörténeti archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

ként megfelelően előkészített külön értekezleten kell e kérdéssel foglalkozni.

Az egységes terminológia kialakításának problémája a vita során többször felvetődött. A résztvevők megállapodtak abban, hogy ezt minden országnak magának kell elvégezni a saját nyelvén, de egy következő megbeszélésen érdemes lenne a kialakítás főbb elvi szempontjait leszögezni.

Az értekezlet résztvevőinek többsége úgy látta, hogy az archívumok létrehozása során szükséges egyes témákat kiemelni, melyeknek anyagát hamarabb gyűjtenék össze, és így lehetővé válnék nagyobb európai összefoglalások elkészítése. Elsősorban az ekének és a szemnyerő eljárások eszközeinek külön történő kiemelése látszik indokoltnak.

Sok hozzászólás hangzott el a kapcsolat fenntartása és a rendszeres tájékoztatás feltétlen szükségességéről. Az értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy a Nemzetközi Titkárság időről időre körlevélben tájékoztassa az érdekelteket a különböző területeken végzett és folyó munkákról. Ennek azonban előfeltétele, hogy a Koppenhágában székelő Nemzetközi Titkárság megfelelő anyagot kapjon ezzel kapcsolatban.

Számos hozzászólás foglalkozott a határozati javaslat kialakításával. Végül az értekezlet abban állapodott meg, hogy egy rövidebb javaslatot kell a Moszkvai Kongresszus elé terjeszteni, míg a részletekre vonatkozó megállapításokat külön mellékletként kell a javaslathoz csatolni.

Egyhangúlag megállapodtak a résztvevők abban is, hogy a határozati javaslatot el kell juttatni a Moszkvai Kongresszus elnökségéhez, továbbá a Nemzetközi Titkársághoz, ezenkívül kapják meg mindazok, akik a kérdés iránt érdeklődnek. A Mezőgazdasági Múzeum vállalta, hogy az értekezleten elhangzott előadásokat, továbbá a jegyzőkönyvet, a határozati javaslatot és annak mellékletét eljuttatja a megbeszélés résztvevőihez és azokhoz, akik különös érdeklődést tanúsítottak a budapesti tanácskozás iránt, de valamilyen ok miatt azon nem tudtak részt venni. A Nemzetközi Titkárság vállalta a határozati javaslat és a melléklet tagjaihoz történő eljuttatását.

A határozati javaslat megszövegezésére kiküldött bizottság három pontban foglalta össze azokat a megállapításokat, melyet a résztvevők egyhangúlag a Moszkvai Kongresszus elé kívánnak terjeszteni. Ezek tartalma a következő:

1. Kívánatos az, hogy az egyes országokban munkaeszköztörténeti archívumok jöjjenek létre, melyek hozzáférhetővé teszik a múzeumokban és egyéb intézményekben levő anyagot. Ezek létrehozásakor figyelemmel kell lenni az egyes országok speciális helyzetére. Kívánatos azonban, hogy az alapkartonok ugyanazokat az adatokat tartalmazzák mindenütt, mert a nemzetközi fel- használás csak így válik lehetségessé. Az archívumok rendszere, legalábbis, ami a fő csoportokat illeti azonos legyen.

2. A múzeumi anyagon kívül fontos a terepen található tárgyak felkutatása is. Itt kapcsolódhatik az atlaszfelvételek kérdése is a munkaeszköztörténeti archívumokhoz. Figyelemmel kell kísérni a mezőgazdaság fejlődését egészen napjainkig. A terepen végzett kutatásoknak egyöntetű alapelvek szerint kell történniük.

3. Az egységes szempontokat csak úgy lehet érvényesíteni, ha a kérdés szakemberei legalább kétévenkint összejönnek és tapasztalataikat kicserélik. A közbeeső időszakban kívánatos, hogy a Nemzetközi Titkárság körlevelekben tájékoztassa az érdekelteket az egyes országokban folyó kutatómunka állásáról. Ezért az egyes országok szakemberei a Titkárságot megfelelő híranyaggal rendszeresen lássák el.

271