Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Dr. Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól
BERZSENYI DÁNIEL, A MEZEI SZORGALOM NÉMELY AKADÁLYAIRÓL Dr. Szabó Miklós Berzsenyi Dánielnek, jeles ódaköltőnknek másik arculatát, a gazdáét, eddig alig ismertük. Pedig nagyon megérdemli a ,,miklai remete”, hogy erről az oldaláról is tárgyaljuk. Berzsenyi ugyanis nem a patópál-szerű magyar nemes földesurak életét élte, de a gazdálkodást komolyan folytatta és az elsők között kereste a nyomasztó agrárkérdéseknek reformszellemben való megoldását. Fiatal korában Berzsenyi pár évig atyja mellett szülőföldjén, a Vas-megyei Kemenesalján, Egyházas-Hetyén élt, majd a közeli SÖmjénben, anyja örökségét képező egyik kisebb birtok kezelését vette át s minekutána ott megnősült, felesége részjószágán is gazdálkodott. A szigorú atya és a kapzsi sógorok közelében azonban Berzsenyi nem jól érezte magát Sömjénben és gyakran átjárt a niklai rokonokhoz, akik különben is egyengették oda az útját. Nincsen tisztázva, de valószínűleg 1807-ben, 31 éves korában került Ber-* zsenyi Niklára, hogy átvegye a zálogból általa éppen kiváltott anyai birtokot, hogy önálló gazda legyen. A niklai birtokon Berzsenyi előtt, - jól-rosszul -, anyai nagyapja, Thulmon Pál, majd anyai nagybátyjai, János és Dániel gazdálkodtak, úgyszintén ott élt egy atyai nagybátyja, Berzsenyi István is, afféle passzionátus gazda, főleg lótenyésztő.1 Berzsenyi niklai birtoka semmi esetre sem volt olyan hatalmas, többezer holdas latifundium, mint ahogy azt egyesek tudni vélték. Niklán pontosan 1000 hold föld volt, nem messze pedig ettől, a ma már Marcalihoz tartozó Gombán, egy 142 holdas birtoktest, nagyrészt szőlő feküdt és a szintén közeli Polányban is volt még Berzsenyinek 148 hold földje.1 2 Tekintélyes vagyon, - egy közel 1300 holdas birtok állt tehát kezelése alatt. Mégis, Berzsenyi puritán egyszerűségben, minden vendégeskedés, mulatozás nélkül, sőt sok munkában és gondban élt Niklán. Találó megállapítás, hogy: életének külső kerete alig különbözött a jobbágyokétól.3 Talán egyedüli, de nem költséges passziója az volt, hogy „kedvenc ételének, a tavaszi csigának náddal kerített helyet ad és csigapásztort tart, ki kommenciós cselédje s gazdasági naplójában külön szerepelt”4 1 Berzsenyi-rokonságtól nyert értesülés szerint, 1. még a Bécsi Hiradó 1807. évf. függelékében megjelent lóárverési hirdetményt.- L. az 1837. évi megyei kimutatást és 'Berzsenyinek Kazinczyhoz írt leveleit. 3 Olvasható Vargha Balázs: Berzsenyi Dániel. Bp. 1959.- írja Takács Gyula; Csokonai és Berzsenyi harca., Nikla parasztjainak Berzsenyi Dánielről. Somogyi Almanach 6. 221
