Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1964 (Budapest, 1964)
Khin Antal: A Szelidi tó halászata
A SZELIDI-TÓ HALÁSZATA Khin Antal A tó kialakulása, vize E tavat kevés ember látta, még kevesebb hallotta hírét azok közül, akik távol laknak tőle.1 Vize a Duna-Tisza közén, a Kiskunság síkján csillan fel. Jóval közelebb van a Dunához, mint a Tiszához. Dunapataj a hozzáeső legközelebbi község mintegy 4 km tőle kelet felé. A tó területe kereken 360 kh. Hossza 5-7 km, iránya délnyugat-északkeleti. Nem egyenes, hanem meglehetősen kanyargós. Partjai sok helyen magasak. Néhol meredekek, itt-ott lankásak. Ezek származását is mutatják.2 Valóban hajdan az Öreg-Dunának (vagy egyik hatalmas fattyúágának) medre lehetett. Később a Duna folyását megváltoztatta, a meder visszamaradt vízzel telve. A tó vizének színe legtöbbször barna. Vize hol kisebb, hol nagyobb volt, mert a csapadékon kívül a Duna nagy áradásaiból is bőven kapott. A tőle kisebb-na- gyob távolságra elterülő szikes vizű tavakkal is összefüggésben állott, melyet ma is mutatnak egyes árokszerű hosszabb-rövidebb mélyedések. Legjobban a Kékeséri-tóval összefüggő árkok, mélyedések, melyeket más vidéken laposoknak is nevez a nép. Vize összetétele az alföldi szikes tavakéhoz hasonló. Egyike az Alföld legérdekesebb szikes vizeinek. Különféle sókat tartalmaz. Különösen jód van benne.3 A legfőbb alföldi tóval szemben az az előnye is megvan, hogy bármilyen szárazság köszönt be, sohasem apad ki s így élővilága nem pusztul el, ami hal- tenyésztésre is alkalmassá teszi. A halászat szempontjából azonban csak a kis halász értékelte a legújabb időkig.4 Mesterséges haltenyésztés szempontjából hátránya, hogy ez idő szerint nem lehet lecsapolni teljesen nagy költség nélkül, mert feneke mélyebben fekszik a Dunáénál. A tó halai A tó halállománya nem volt állandó, habár nagy szárazság idején is volt vize, de egyes fajok időnként mégis kivesztek. Unger Emil, kiváló halbiológusunk szerint: „Ebben az érdekes vízben valószínűleg az időnként erősen bekoncentrálódó sziksótartalom miatt az összes ragadozóhalak kipusztulnak s a 1 Még Kalocsa poétája, P. Rosthy Kálmán sem említi 1879-ben pályadíjat nyert versében 2 Dr. Unger Emil: A haltermelés 1936. Halászat. V. 15. 37. 1. 3 ür. Tímár Kálmán: Kalocsa a Gyöngyvidék. Kalocsai Néplap 1941. I. 4. 4 Az évi bére sern volt nagy, 1928-ból való adat szerint 8 q búza volt Akkor öt évre adta ki Dunapataj község. 99
