Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármuzeológiai módszerei
megalapozottság, valamint a közérthetőség. Nem tudós absztrakció, hanem az életben hasznosítható tartalom teszi az efajta előadást vonzóvá, ez ébreszti fel a figyelmet, és az előadás közvetlen hangvétele, dinamikus felépítése teszi az új ismeretanyagot az értelem és az emlékezet számára könnyen feldolgozhatóvá. Az appercipiatív tevékenység ellanyhulásának megakadályozása végett az előadáshoz is szükséges a szemléltetés különböző formáinak alkalmazása, az előadás témájához tartozó múzeumi tárgyak bemutatása. Ez történhet az előadóteremben elhelyezett vitrinek, tárlók, asztalok segítségével, de a tárgyat bemutathatja maga az előadó is, vagy ha nem kényes a tárgy, kézről kézre adhatják azt a hallgatóság soraiban. Minthogy minden ismeret forrása a tapasztalat, a prezentációnak előadás közben történő ilyetén alkalmazása biztosítja az ismeretátadás optimumát. Eredményes módszer ez abban az esetben is, ha a tárgy hiányában annak ábrázolása kerülhet csak bemutatásra. Az előadónak ilyenkor a megismerés legfőbb jegyeire kell hallgatósága figyelmét koncentrálnia. Az oktatásnak ugyanis nemcsak fogalomalkotás a célja, hanem a megismert tárggyal kapcsolatos jelenségek, funkciók megfigyelése, értékelési szempontok kialakítása, összefüggések felismertetése is. Az oktatás különböző módszereinek együttes alkalmazása az előadásokra nézve is hasznos módszer. Ahogyan a múzeumi kiállítás mondanivalóit előadások egészítik ki, úgy az előadást ismeretterjesztő film vagy diavetítés viszi közelebb a didaktikai cél eléréséhez. A filmvetítés egyben a téma dialektikájának kialakítására is alkalmas, mert a tárgyi szemléltetés statikai módszereinél mozgékonyabban, bővebben ad módot a fejlődés érzékeltetésére, a történeti és termeléstechnikai folyamat megismerésére, perspektivikus előremutatásra. Az előadások színvonalát, a szemléltetés módját, volumenét illetőleg más igényekkel lép fel a népszerű ismeretterjesztés és mással a szakmai ismeretek gyarapítása céljából rendezett előadás vagy előadássorozat. Utóbbiakat eredményesen lehet megtartani peripatetikus formában, a múzeum valamelyik kiállítási termében, ahol együtt van egy-egy téma többrétű szemléltető anyaga. Ezt ki lehet bővíteni az előadóteremben ez alkalomra elhelyezett olyan múzeumi tárgyakkal, amelyek egyébként csak a tudományos kutatói érdeklődés számára elérhetők. Ernyőzött vetítővászon beiktatásával helyszíni filmvetítés is fokozhatja a múzeumi teremben tartott szakismereti előadások szemléltető értékét. Fontos eleme az oktatás verbális módszereinek a felmerülő kérdésekre adandó válaszok, alkalmas esetben a vita lehetőségeinek kihasználása. A népszerű ismeretterjesztés korlátain belül is, főleg azonban mélyebbreható szakismereti előadás keretei között legélesebben az az anyag rögzítődik, amelyet a hallgató úgy figyelhetett meg, hogy az appercepció mellett a tárgy köré csoportosuló problémák is megfogalmazódtak a tudatában, és módjában volt a problémákat szavakban is kifejezni, kérdéseire választ kapott vagy a vitában részt vett. 4. Ismeretterjesztő filmek Nemcsak a szakmai előadásoknak, hanem az agrármúzeumi kiállítások útján történő tanító munkának is állandó, mindennapos kiegészítője a szakmai tárgyú vagy az alaptudományok világában eligazító ismeretterjesztő filmek, diafilmek rendszeres vetítése. A filmvetítés segítségével szemléltetni lehet a természetben hosszadalmas folyamatokat, egymástól térben, időben nagy távolságra eső jelenségeket, azok okozati egymásrahatását. A filmtechnika érzékeltetni tudja a mozgást, változásokat, fejlődést, ki tudja bontani a kiállításban esetleg hiányosan
