Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármuzeológiai módszerei
pillantva leszögezte: „a tanításnak legfőbb elvéül a szemléletet ismertem el, mint minden ismeret abszolút alapját". 9 Az agrármuzeológia elveire épült Mezőgazdasági Múzeum nem ragaszkodik a múzeumi szemléltetés hagyományos eszközeihez, hanem bátran felhasználja a korszerű szemléltetés legváltozatosabb módjait, ha azok elősegítik oktatónevelő céljainak elérését. A szemléltetés eredményességét a dialektikus alkalmazás biztosítja. Valamikor egymás mellé állították pl. a gőzeke mozdonyát és ekesorát, megszámozták azokat, s a látogató a múzeum katalógusában talált egy s más adatot a kiállított tárgyra vonatkozólag. Ma arra törekszik a múzeum, hogy érzékeltesse a szántógép munkáját, megismertesse a kiállított tárggyal együtt annak működési elveit, az alkalmazásával kapcsolatos műszaki adatokat, agrotechnikai funkciókat és eredményeket. így ad a kiállítás gyakorlatban is hasznosítható ismereteket. Fejlődéstörténeti körülményeknek, a gyártás és használat jellemző adatainak felsorolása növeli a kiállítás gazdaságtörténeti jelentőségét. Még gyakorlatibb értékű tanulságot ad a téma szemléltetési anyagának üzemszervezési adatokkal való gazdagítása. A statikus bemutatásból így lesz dinamikus szemléltetés. A holt tárgy így támad életre, és elmond magáról, a termelésben való szerepéről és jelentőségéről mindent, amit múzeumi módszerekkel el lehet mondani. Könyvre való magyarázatot tud pótolni a múzeumi szemléltetés összetett módjának alkalmazása. Áttekinthetőbb és meggyőzőbb a szóbeli leírásnál, mert az ismeretanyag appercipiálásához nincs szükség a fogalmak kialakítására, azokat készen, hitelesen adják a szemléltetésül használt tárgyak. A tárgyi szemléltetés elősegíti a gondolkodás dialektikus materialista formáinak kialakulását, mert a szemléltetéssel vele jár az állandó érzékszervi kontroll s ebből eredően az a bizonyosság, hogy a megismert fogalmak megfelelnek az anyagi valóságnak. Lenin szerint „az eleven szemlélettől az absztrakt gondolkodáshoz és ettől a gyakorlathoz: — ez az igazság megismerésének, az objektív realitás megismerésének dialektikus útja". 10 A különböző szemléltetési módok szimultán alkalmazásánál ügyelni kell arra r hogy a magyarázó anyag sem részleteiben, sem összhatásában ne harsogja túl a kiállítás eredeti tárgyait, az azokhoz fűződő mondanivalókat. A magyarázó felirat ne akarjon önálló életet élni, hanem korlátozódjék szerepe az eredeti tárgygyal kapcsolatos jelenségek megértetésére, érzékeltesse a jelenségek egymásrahatását, s végül tegye képessé a nézőt a szükséges következtetés levonására. így vezeti el a kiállítás a látogatót az elvont képzetektől és szavaktól a belőlük alkotott gyakorlati ismeretek elraktározásáig. Ehhez kell igazodnia a múzeumi kiállítás külalaki tényezőinek, installációjának, díszítő elemeinek. Mindezek együttvéve biztosítják a kiállítás hangsúlyának, a látogató érdeklődésének a lényegre való koncentrálását. A múzeumrendezés hagyományos elvei mellett a múzeumlátogató csak passzív szemlélő. Az agrármuzeológiai elveken alapuló múzeumrendezés módszerei viszont bekapcsolják a látogatót a múzeumi ismeretközlés technikai folyamataiba, aktivizálják érdeklődését. Èz a tárgynak környezetben és funkcióban való bemutatásával, annak különböző módjaival érhető el. Az agrármuzeológia kiállításrendezési módszereiben az a törekvés érvényesül, hogy a látogatót a múzeumjárás közben ne korlátozzák különféle tilalmak vagy kényszerűségek. A múzeumokkal egyidős a „hozzányúlni tilos" kategorikus pa{J Nagy S. i. m. 11. old. 1U Lenin: Filozófiai Füzetek. 147. old.
