Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok

emberek tárgyi és írásos emlékanyagát. A múzeum a haladó agrárhagyományok ápolása végett időnként, nevezetesebb évfordulók alkalmából ebből az anyagból emlékkiállításokat is rendez. A múzeum gyűjteményének sokoldalú fejlesztésével az a célunk, hogy létrehozzuk a múzeumi kiállítások grártörténeti kutatások mainál jóval szélesebb dokumentációs bázisát. Ilyen elgondolásból született az a terv is, hogy múzeumunkban a régi mezőgazdasági szakirodalom lehetőség szerint teljes anyagát felölelő agrártörténeti könyvtár létesüljön. A múzeum gyűjteménye és ez a könyvtár tulajdonképpen együtt képeznék azt a tudományos igényeket kielégítő dokumentációs bázist, amelynek létrehozása az agrártörténettel foglalkozó intézmények és kutatók közös kívánsága. Az ilyen komplett közgyűjtemény használata természetesen nem korlátozódhatnék csupán a múzeumi kutatókra, hanem a megfelelően rendszerezett gyűjteménytárt és az olvasóteremmel is ellátott agrártörténeti könyvtárt megbízható forrásként igénybe vehetné tudományos búvárkodásához minden agrártörténettel foglalkozó kutató. E távlati tervünk megvalósítása egyszersmind lehetővé tenné, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága a különböző intézményeknél szétszórtan folyó agrártörténeti kutatások tervszerűsítése és összehangolása céljából keresett szervezeti centrumot esetleg itt építse ki. Mezőgazdaságunk múltjának, fejlődésének feltárása és a történeti tanulságoknak a szocialista mezőgazdaság szolgálatába állítása sokáig nem halasztható feladat. Hangsúlyoznunk kell ezt annál is inkább, mert az agrártörténet művelése hazánkban — számos nagyon értékes alkotás ellenére — még nem foglalta el méltó helyét a történettudományi intézetek programjában sem, a mezőgazdasági tudományos intézetek pedig különösképpen nem is művelik azt. A magyar mezőgazdaság összefoglaló története, felügyeleti szervtől függetlenül, csak valamennyi agrártörténettel foglalkozó intézet kutatóinak szoros összefogásával lesz megalkotható, a hozzá szükséges előmunkálatok elvégzése, a forrásanyagok feltárása és a különböző részletek előzetes feldolgozása után. Megfelelő munkamegosztás keretében múzeumunk, mint a Földművelésügyi Minisztérium agrártörténeti intézete, részt tud és részt kíván venni ebben a munkában, elsősorban kiépülő dokumentációs bázisának a kutatás rendelkezésre bocsátásával, de ezen túlmenően a jellegével egyező és feladatkörébe illő témák önálló kidolgozásával is. A múzeumban folyó agrártörténeti munka bizonyos sajátosságokat mutat, amennyiben egybefonódik a régi mezőgazdasági tárgyak és dokumentumok gyűjtésével, azok muzeális feldolgozásával és a kiállítások rendezésével. A tárgygyűjtés, az agrártörténeti kutatás és a kiállításrendezés képezi az agrármuzeológia hármas feladatát. E három működési terület annyira összefügg és szerves egységet képez, hogy egymástól való elválasztásuk gyakorlatilag lehetetlen volna. A múzeumban folytatott agrártörténeti kutatómunka mindenekelőtt a kiállításokban hasznosul, amelyek a múzeumi publikáció sajátos módjának tekinthetők. A Mezőgazdasági Múzeum ezen túlmenően külön kiadványokban is közli az agrártörténeti kutatások eredményeit. A kiszélesítendő dokumentációs bázis megad majd minden lehetőséget a Mezőgazdasági Múzeumban folyó agrártörténeti kutatótevékenység elmélyítéséhez, mindenekelőtt a mezőgazdasági munkaeszközök, illetőleg a termelési technika fejlődéstörténeti feldolgozásához. Terveink szerint a múzeum kutató- és feldolgozó munkáját továbbra is kiegészítené az agrártörténeti forrásjellegű anyagok feltárása, amivel a múzeum a mezőgazdasági tudományokkal és az agrártörténettel foglalkozó többi tudományos intézetek munkáját érdemileg is segí-