Szabó Miklós szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1962 (Budapest, 1962)

Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok

kezeteknek egyik legnagyobb erőfeszítést és anyagi eszközöket igénylő feladata a nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztés kialakítása, illetve fejlesztése. Talán a mezőgazdaságnak ezek az ágai kívánják sokoldalúságuk, bonyolultságuk miatt a legtöbb szakértelmet is. Az állattenyésztési kiállítások központi elhelyezése miatt a múzeum jelenlegi szerkezete a rekonstrukció során nem változhat lényegesen. A múzeum szerkeze­tén a kiállítások sorrendjét és az egyes kiállítások egymáshoz való kapcsolódását értjük, s a helyes szerkezet kialakítását fontos múzeumrendezési szempontnak tekintjük. Minden múzeum eredményesebben teljesítheti ugyanis oktató-nevelő hivatását, ha kiállításai pedagógiai elgondolások alapján meghatározott tematika szerint követik egymást, és az egymás mellett elhelyezett kiállítások között logi­kai összefüggés van. Ebből kiindulva, a Mezőgazdasági Múzeum kiállításai úgy vannak csoportosítva, hogy a renaissance épület földszinti termeit az állandó állattenyésztési kiállítások töltik be, a gótikus épületcsoport termeiben pedig az úgynevezett ősfoglalkozásokat szemléltető erdészeti, vadászati, halászati kiállítá­sok vannak elhelyezve. Alapvető változtatást igényelne ez a szerkezet, ha arra gondolunk, hogy a mú­zeumban jelenleg nincsenek növénytermesztési kiállítások. Sok jogos bírálat éri emiatt intézetünket, de minden törekvésünk ellenére is ma még legfeljebb rövid­lejáratú időszaki kiállítások keretében foglalkozhatunk a növénytermesztés A rét-legelő pázsitfüveinek és pillangósvirágú takarmánynövényeinek bemutatása a takarmánykiállításban noKa3 Ha BbicTaBKe (ttypano AcpHOBbix H MOTbuiKOBbix KopMOBbix pacTeHHH jiyra H Macron ma Presentation of the historical development of milking-instruments in the new cattle-exhibition

Next

/
Thumbnails
Contents