Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Bezzeg Mária PhD: A múzeumi létmód és az ideológia kapcsolatáról
a holnap harcainak sikerét. Nem más korok nagy mestereinek ritka remekműveit keressük képtáraink számára, hanem a történelmi dokumentumokat, közülük is a legkevésbé félreérthetőeket, a legékesszólóbbakat és a leghatásosabbakat." 1 9 A mindennapi élet tárgyainak dokumentumként való kezeléséhez jelentősen hozzájárult a Szovjetunióban, majd a többi szocialista országban uralomra jutott marxista ideológia. A múzeumok ezekben az országokban feladatul kapták a történelmi és a természeti folyamatok bemutatását. 20 A muzeológusoknak olyan tárgyakat kellett gyűjteniük és bemutatniuk, amelyekre korábban egyáltalán nem irányult gyűjtés. Az ipari, mezőgazdasági termelésben bekövetkezett változások bemutatásakor e területek jellemző eszközei fokozatosan kordokumentumként jelennek meg. Egészen más ez, mint a kapitalizmus kezdetén kapott és vállalt szerep: a mesterségekre való oktatás, az ízlésnevelés múzeumi szemléltetéssel. A dokumentum kategória általánossá válásának következménye, hogy a múzeumi gyűjteményekben lévő dolgok nem egyszerűen „tárgyak", amelyekkel a muzeológus azt tesz, amit akar, hanem eredeti létösszefüggéseikből kiszakított dokumentumok, s a muzeológia feladata ezeknek eredeti létösszefüggéseikbe való visszahelyezése. 21 Természetesen legtöbbször ez csak szimbolikusan oldható meg. Az ideológiának abban is fontos szerepe volt, hogy a muzeológiai megközelítés ma már a valóság egészére kiterjed. /Természetesen e területen is lényeges különbségek vannak az egyes országok muzeológiája tekintetében./ Elsősorban a társadalmi folyamatok bemutatásának ideológiai elvárása teremtett állásokat történészek számára a volt szocialista országok múzeumaiban. 2 2 S bár kezdetben - az uralkodó ideológiának megfelelően - tevékenységük a munkásmozgalom történetének muzeológiai feldolgozására irányult, később fokozatosan kiterjedt a valóság más területei irányába is. Jól jelzik az itt lezajlott mozgásokat a születő új múzeumi szakág elnevezései. Munkásmozgalmi muzeológiának indult, később új- és legújabb kori történeti muzeológiának nevezték a mára már történeti /társadalomtörténeti/ muzeológiává fejlődött szakágat. A marxista ideológia által elvárt folyamatok bemutatása jelentősen hozzájárult a múzeumi kiállítás műfajának kifejlődéséhez is. A magyar fejlődés eltér a többi, volt szocialista országban lezajlott fejlődéstől a sajátos történelmi okok miatt. 1956 után nálunk minden területen - így a múzeumokban is szabadabb fejlődés indulhatott meg. Az évtizedek alatt a hatalomtól kapott feladatok 23 megoldása során a magyar muzeológusok kikínlódták, hogyan lehet sajátszerűen, a múzeumi létmódnak leginkább megfelelő módon bemutatni az egyes témákat. A tudományos ismeretterjesztéstől vezet az út a "Leningrád, 1930. július 14. Üjra megjelent: Histoire et critique des arts, 7-8. sz. Paris, 1978. In: L. Binni-G. Pinna, id. m. 180. 2 0 „Nem a vájt fülű értelmiségiek esztétikai élvezete lebeg a szemünk előtt, amikor felállítunk egy múzeumot, ellenkezőleg, célunk a történelmi folyamatok bemutatása a széles tömegek számára érthető eszközök segítségével." T. Schmit, id. m. In: L. Binni-G. Pinna, id. m. 179-180. 2 1 Vö.: „A múzeum legfontosabb képessége tehát az, hogy az anyag összegyűjtése révén megpróbálja az eredetihez híven újraalkotni a valóságot: a természettudományi múzeum a természetet, az ősi civilizációkat vagy a művészeti tevékenység kiemelkedő pillanatait." G. Pinna, Napjaink múzeuma. In: L. Binni-G. Pinna, id. m. 120. 2 2 Francois de Capitani közlése: Svájcban ő volt az első történész, aki 1991-ben múzeumban kezdett dolgozni. 2 3 Magyarország felszabadításának évfordulóira rendezett kiállítások, A magyar munkásmozgalom története című kiállítás, stb. 48
