Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

sz. ut. (BK 1952. XII. 7. 69. sz.) értelmében a játékkészítéssel foglalkozó helyiipari vál­lalatok és kisipari szövetkezetek, valamint kis- és háziiparosok csak olyan játékokat gyárthatnak, amelyeket a Játékfelülvizsgáló Bizottság javaslata alapján a helyiipari mi­niszter jóváhagyott. A Helyi Ipar Minisz­tériuma és a Könnyűipari Minisztérium összevonása után (1953. VII. 1.) a Köny­nyűipari Minisztérium felügyelete alá ke­rült. A 2051/1956. Mt. sz. h. (HT 1956. III. 31. 15. sz.) a Város- és Községgazdálkodá­si Minisztérium hatáskörébe utalta a helyi ipar, így a Játékfelülvizsgáló Bizottság irá­nyítását is. 1956. decemberében megszűnt a Város- és Községgazdálkodási Miniszté­rium, így a helyi ipar újra a Könnyűipari Minisztériumhoz került. A Könnyűipari Minisztérium közlönye (Kip. É. 1957. III. 6. 8.) tudósított arról, hogy a Játékfelülvizsgá­ló Bizottság ismét a Könnyűipari Miniszté­rium felügyelete alá tartozik. Magyarország területén játékokat gyártani, forgalomba hozni továbbra is csak a Játékfelülvizsgá­ló Bizottság engedélye alapján lehetett. Az 5/1963. sz. könnyűipari miniszteri rendelet (MK 1963. X. 12. 72. sz.) újra szabályozta a Játékfelülvizsgáló Bizottság működését. A játékgyártással foglalkozó vállalatok, kis­ipari termelőszövetkezetek és kisiparosok csak olyan játékot gyárthatnak, amelyek gyártását a Játékfelülvizsgáló Bizottság ja­vaslata alapján a könnyűipari miniszter engedélyezte. A Könnyűipari Minisztérium gyártási és elvi engedélyt adott. Gyártási engedélyt - mintapéldány benyújtása után - csak a játékgyártó kaphatott. Elvi enge­délyt - prototípusok és rajzok bemutatása után bocsájtott ki a Könnyűipari Miniszté­rium, ezt nemcsak játékgyártók kaphatták. A Játékfelülvizsgáló Bizottság egyes játék­fajtákra általános előírásokat dolgozhatott ki, és az ezeknek megfelelő játékfajtákat mentesíthette az egyedi felülvizsgálat alól. Exportra történő gyártás esetén nem volt szükséges a minisztériumi engedély. Import útján történő játékvásárlásnál a lebonyolító szerveknek a Játékfelülvizsgáló Bizottság irányelvei szerint kellett eljárniuk és a beho­zott játékok mintapéldányait véleményezés céljából be kellett mutatni a Játékfelülvizs­gáló Bizottságnak. A Játékfelülvizsgáló Bi­zottság a játékgyártóknál és a kereskedelmi szerveknél egyaránt ellenőrizhette a játékok minőségét és a gyártási engedély érvényes­ségét. Ekkor a Játékfelülvizsgáló Bizottság szer­vezetének élén a titkár állt, tagja volt a Könnyűipari Minisztérium, a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Miniszté­rium, a Pedagógus Szakszervezet, a KISZ KB Úttörő o. egy-egy megbízottja. A Játék­felülvizsgáló Bizottság üléseire meg kellett hívni a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a Külkereske­delmi Minisztérium, az OKISZ (Országos Kisipari Szövetség), a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szervezete), a Bútor- Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, to­vábbá a behozott játékok elbírálásánál a behozatalt lebonyolító szerv képviselőjét is. A 2031/1968. Korm. sz. hat. (HT 1968. XII. 30. 19. sz.) alapján az 1/1969. KipM sz. r. (MK 1969. II. 2. 9. sz.) megszüntette a Já­tékfelülvizsgáló Bizottságot. A magyarországi játékgyártás szerkezete Állami vállalatok A vizsgált korszakban az állami vállalatok voltak a meghatározók, magánvállalkozá­sok csak erősen korlátozott formában mű­ködhettek. Az uralkodó ideológia szerint az állami tulajdonforma volt a legmagasabb rendű. (A szövetkezeti tulajdont az állami­val csak az 1971/III. Tc. ismerte el egyen­rangúnak) 1945-1949 között több hul­131

Next

/
Thumbnails
Contents