Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

sz. ut. (BK 1952. XII. 7. 69. sz.) értelmében a játékkészítéssel foglalkozó helyiipari vállalatok és kisipari szövetkezetek, valamint kis- és háziiparosok csak olyan játékokat gyárthatnak, amelyeket a Játékfelülvizsgáló Bizottság javaslata alapján a helyiipari miniszter jóváhagyott. A Helyi Ipar Minisztériuma és a Könnyűipari Minisztérium összevonása után (1953. VII. 1.) a Könynyűipari Minisztérium felügyelete alá került. A 2051/1956. Mt. sz. h. (HT 1956. III. 31. 15. sz.) a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium hatáskörébe utalta a helyi ipar, így a Játékfelülvizsgáló Bizottság irányítását is. 1956. decemberében megszűnt a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, így a helyi ipar újra a Könnyűipari Minisztériumhoz került. A Könnyűipari Minisztérium közlönye (Kip. É. 1957. III. 6. 8.) tudósított arról, hogy a Játékfelülvizsgáló Bizottság ismét a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozik. Magyarország területén játékokat gyártani, forgalomba hozni továbbra is csak a Játékfelülvizsgáló Bizottság engedélye alapján lehetett. Az 5/1963. sz. könnyűipari miniszteri rendelet (MK 1963. X. 12. 72. sz.) újra szabályozta a Játékfelülvizsgáló Bizottság működését. A játékgyártással foglalkozó vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek és kisiparosok csak olyan játékot gyárthatnak, amelyek gyártását a Játékfelülvizsgáló Bizottság javaslata alapján a könnyűipari miniszter engedélyezte. A Könnyűipari Minisztérium gyártási és elvi engedélyt adott. Gyártási engedélyt - mintapéldány benyújtása után - csak a játékgyártó kaphatott. Elvi engedélyt - prototípusok és rajzok bemutatása után bocsájtott ki a Könnyűipari Minisztérium, ezt nemcsak játékgyártók kaphatták. A Játékfelülvizsgáló Bizottság egyes játékfajtákra általános előírásokat dolgozhatott ki, és az ezeknek megfelelő játékfajtákat mentesíthette az egyedi felülvizsgálat alól. Exportra történő gyártás esetén nem volt szükséges a minisztériumi engedély. Import útján történő játékvásárlásnál a lebonyolító szerveknek a Játékfelülvizsgáló Bizottság irányelvei szerint kellett eljárniuk és a behozott játékok mintapéldányait véleményezés céljából be kellett mutatni a Játékfelülvizsgáló Bizottságnak. A Játékfelülvizsgáló Bizottság a játékgyártóknál és a kereskedelmi szerveknél egyaránt ellenőrizhette a játékok minőségét és a gyártási engedély érvényességét. Ekkor a Játékfelülvizsgáló Bizottság szervezetének élén a titkár állt, tagja volt a Könnyűipari Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Pedagógus Szakszervezet, a KISZ KB Úttörő o. egy-egy megbízottja. A Játékfelülvizsgáló Bizottság üléseire meg kellett hívni a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Nehézipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, az OKISZ (Országos Kisipari Szövetség), a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szervezete), a Bútor- Hangszer és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, továbbá a behozott játékok elbírálásánál a behozatalt lebonyolító szerv képviselőjét is. A 2031/1968. Korm. sz. hat. (HT 1968. XII. 30. 19. sz.) alapján az 1/1969. KipM sz. r. (MK 1969. II. 2. 9. sz.) megszüntette a Játékfelülvizsgáló Bizottságot. A magyarországi játékgyártás szerkezete Állami vállalatok A vizsgált korszakban az állami vállalatok voltak a meghatározók, magánvállalkozások csak erősen korlátozott formában működhettek. Az uralkodó ideológia szerint az állami tulajdonforma volt a legmagasabb rendű. (A szövetkezeti tulajdont az államival csak az 1971/III. Tc. ismerte el egyenrangúnak) 1945-1949 között több hul131