Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között
1884-ben államosítja az Alföld-fiumei vasutat. A MÁV tarifapolitikáját a Fiuméből kiinduló tengeri külkereskedelem szolgálatába állította. A fiumei kikötőbe irányuló fuvardíjakat, elsősorban a gabona és liszt szállításának tarifáit a MÁV ráfizetése árán is példátlan alacsony színvonalra szorította le. 3 4 174 évi fennállás után 1891-ben megszűnt Trieszt és Fiume szabad kikötői kiváltsága, beolvadtak a Monarchia közös vámterületébe. A magyar kormány ezért a fiumei kikötő közel 83 ezer négyzetméteres területét vámmentes kikötővé -punto franco -nyilvánította. A kikötő kiépítése és bővítése 1871 és 1914 között több szakaszban, folyamatosan történt. 3 5 A legnagyobb nehézséget a nagy vízmélység okozta: a hullámgátat, a Mária Terézia mólót (alapkövét 1847-ben a nádor, István főherceg tette le, és amely többszöri meghosszabbítása után véglegesen 1910ben készült el) 20-30 m, a rakpartokat átlag 16 m, a mólókat 20-30 m vízmélységben kellett építeni. A tengerpart feltöltéséhez és a kikötői építményekhez szükséges építőanyagot a Fiume környékén lévő kőbányákban fejtették, amit hajókkal és kocsikkal szállították a beépítés helyére. 1872 és 1894 között 16 millió tonna követ építettek be. Az építést Hajnal Antal mérnök, országos középítkezési felügyelő, a Fiumei Kikötő Magyar Királyi Építészeti Hivatalának vezetője irányította. Fiume 1914-ben Európa tizedik legnagyobb kikötője. Rakpartjainak hossza csaknem 6 és fél kilométer, amelyek mentén 51 kisebb-nagyobb gőzhajó és 120 kisebb-nagyobb vitorlás hajó köthetett ki. A kikötő belső medencéje a kispart-hajózású hajók kikötője volt. Ez a kikötő életének legélénkebb része, a Lido, a Szapáry- és a Sanita rakpart, az Adamich móló. Itt állt az Európa szálloda, az Adria palotája, a tengerészeti hatóság, a rév- és vámhivatal épülete. A punto franco bejárata a Zichy-mólónál kezdődött.(Napjainkban is itt kezdődik a vámmentes kikötő). A Baross fakikötőbe torkollott a kis parti vitorlás hajók kikötője, a Fiumara csatorna. 1833-ban létesült a martinschizzai veszteglő intézet, amelyet az 1890-es években felújítottak és korszerűsítettek. Itt kellett kikötniük azoknak a hajóknak - sárga zászló felhúzásával-, amelyeknek legénysége ragályos betegséggel fertőződött vagy ennek gyanúja merült fel. A kikötő építése mellett a kikötői berendezések is folyamatosan fejlődtek. A forgalom lebonyolítására a kikötőpart mentén és a mólókon 61 km hosszú csatlakozó vasúti vágány, 228 csoport-váltó, 96 db fordítókorong és a Recsinán két forgóhíd volt. A Az első úszódokk 1894-ben épült. 1910-ben 75 m hosszú és 3750 tonna emelőképességű új állami úszódokk épült. A világítótorony forgószerkezettel ellátott elektromos lámpájának erős felvillanásai 20 tengeri mérföldről is láthatók voltak. A kikötői tárházakat a rakpartok mentén, a mólókon és a pályaudvaron helyezték el. 1891-ben épült a gabonaelevátor: itt raktározták, kezelték és közvetlenül hajóba rakták a Fiúmén keresztül kivitelre kerülő gabonát. Az 1910-es években többemeletes, vasbeton szerkezetű raktárak épültek. 3 6 A közraktárak 118 ezer négyzetméter kihasználható rakterületen 13 ezer vagon áru befogadására voltak alkalmasak. A nyílt raktereken 6800 vasúti kocsirakomány fért el. 1898-tól a raktárakat a „Fiumei Nyilvános Raktár Rt." üzemeltette. 3 7 3 4 A hálás Fiume város 1889-ben Baross Gábort, a „Vasminisztert", megválasztotta díszpolgárának. Baross Gábor díszpolgári oklevele: (Közlekedési Múzeum Archívum, Okmánytár) 3 5Hajnal István: Fiume és kikötője. Fiume, 1885.; KMA, Témagyűjtemény. A fiumei kikötő iratai és tervrajzai. 3 6MMKMA. Témagyűjtemény. A fiumei kikötő iratai és tervrajzai. 80
