Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között
Fiume, a modern kikötőváros külső képe a századfordulóra nagyvárosi jelleget öltött. Az óváros szűk sikátorai mellett az új, széles utcákon díszes, palotaszerű köz- és magánépületek épültek. Az olasz reneszánsz stílusú kormányzói palotát Hauszmann Alajos, a vasúti pályaudvar 1890-ben épült felvételi épületét Pfaff Ferenc tervezte. Az utcákat kikövezték, az egész várost csatornázták. 1894-ben készült el a város és a kikötő vízvezeték rendszere. 1890. november 3-án Baross rendeletére felszerelik Fiúméban az első nyilvános telefonokat. 1892. november 1-én a kikötő villanyvilágítást kapott. A fiumei kikötő kiépítésével egyidejűleg a magyar kormánypolitika az önálló magyar kereskedelmi tengerészet 3 8 létrehozására törekedett. Baross Gábor a magyar kereskedelmi tengerészet fejlesztése érdekében 1890-ben felbontotta a magyar kormány szerződését a hazai érdekeket üzletpolitikájával sértő Osztrák Lloyd Társasággal, s ezzel megszüntette a trieszti vállalat közös (osztrák-magyar) jellegét. Az Adria Rt állami támogatását a Lloydtól elvett szubvencióval növelte, amely így flottáját 25 hajóval bővíthette. Az osztrák kormánnyal 1891ban kötött megállapodás alapján Trieszt és Fiume hajóforgalmát keleti irányban a Lloyd, nyugati irányban pedig az 1881-ben alapított Adria Rt bonyolította le. Az Adria Rt. az állammal kötött szerződése (1891. XXX. t.-c.) alapján rendszeres évi segélyt kapott. Az Adria Rt. ezért köteles volt menetrendszerű járatokat fenntartani az olasz, francia, spanyol és angol kikötőkbe. A századfordulóra már 6 hetente indultak teherj áratok Amerikába, kéthetente Észak-Afrikába. Az Adria Rt forgalma az 1890-es évekre megháromszorozódott. A XX. század fordulóján legtöbben az Osztrák-Magyar Monarchiából vándoroltak ki Amerikába. A magyar kormány kedvezményekkel Fiúméba kívánta irányítani a magyar kivándorlókat: 1903-ban az angol Cunard társaság kapott engedélyt a kormánytól kéthetenkénti rendszeres Fiume - New-York kivándorló hajójáratok közlekedtetésére. A törekvés a hajóstársaságok konkurencia harca következtében nem járt sikerrel, a kivándorlok kétharmada továbbra is az észak-német kikötőkből (Hamburg, Bréma) indult Amerikába. Fiume kikötője ezzel együtt jelentős szerepet kapott az Amerikába történt magyar kivándorlásban. A magyar kormánypolitika, a nemzetgazdaság új iparágainak adott állami adómentesség és segélyezés hívta életre az 1880-as évek elejétől Fiume gyáriparát. A Magyar Általános Hitelbank több nagy ipari vállalatot hozott létre Az iparvállalatoknak Budapesten volt a központjuk. A fiumei kikötő első helyen álló behozatali cikkének, a Brit-Indiából importált hántolatlan rizs feldolgozására alapították 1881-ben a rizshántoló gyárat, ami a Monarchia legnagyobb ilyen üzeme volt. 1882-ben alapították a Monarchia első és legnagyobb kőolaj-finomítóját, amelyhez külön kikötő épült. A kőolaj termékek fogyasztási adója, amely a magyar államot illette, önmagában fedezte a fiumei kikötő építésének költségeit. Az 1875-ben alapított Whitehead torpedó- és gépgyár Fiume nevét az egész világon ismertté tette gyártmányaival. A budapesti Danubius hajógyár, a magyar kormány és a haditengerészet között 1904ben kötött titkos egyezmény alapján 1905ben hozta létre fiumei fióküzemét, amely kizárólag hadihajókat épített. 1911-ben a 3 7 Magyar Tengerészeti Évkönyv. 1918. Fiume, 1918. 325. o.; Fiume kikötője. Bp. 1929. 13. o.; Karaman, Igor: Fiume város gazdasági fejlődése a dualizmus korában. In: Századok, 1974,1. sz., 193-214. o. 3 8 Bornemissza Félix és Bartos Dezső: Magyarország és a tengerhajózás. Bp., 1942. 283. o.; Kádár Ferenc: A magyar tengeri kereskedelmi hajózás története. Bp., 1975. 153. o. 81
