Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között
a rendelkezésére, és a területet elszigetelte Horvátország és a Határőrvidék. A magyar tengerpart és Dalmácia birtoklásáért kibontakozott kettős küzdelem az osztrákok által titokban pénzzel és fegyverrel támogatott Horvátországgal meghaladta a fiatal magyar kormány erejét, melyet amúgy is más, fontosabb feladatok kötöttek le. Hamarosan nem csak Dalmácia birtoklása, de Fiume és a magyar tengerpart megtartása is kérdésessé vált. A tengerparti területek elvesztése felé ható okok egyik legfontosabbika maga a földrajzi helyzet volt, mert az ellenséges hangulatú Horvátország és a Határőrvidék teljesen elszigetelte Fiumét Magyarországtól. Paolini fiumei polgár Giuseppe Susaninak, a város képviselőjének írott július 30-i levelében valóságos „istencsapásának" nevezi a Magyarország és Fiume közé „beékelődő" Horvátországot. 2 4 1848. augusztus 31-én horvát csapatok elfoglalták a várost. Fiume fontosságát jelzi, hogy kormányzója maga Jelacic lett. A magyar kormány és Fiume városa is tiltakozott a megszállás ellen, de ennek semmi foganata nem lett. 2 5 A szabadságharc leverése után az önkényuralmi kormány a „Gesamtmonarchie", az összbirodalmi érdekeket szem előtt tartva, melyben nemzetgazdasági, kereskedelemés katonapolitikai, valamint birodalomszervezési szempontok egyaránt szerepet játszottak, az osztrák birodalmi vasúti hálózat részeként építette ki a magyarországi vasutakat. A monarchia egész tengeri külkereskedelmének Trieszt lett a központja. 1857-ben megnyílt a Bécs-trieszti vasút. 26 1861-ben a Déli Vasút ehhez csatlakozó Buda-prágerhofi vonala az összes magyar tengeri kivitelt Fiuméből Trieszt felé terelte. Az 1862-ben a Sziszek-Zágráb-steinbrücki vasút a horvát-szlavónországi forgalmat is elvezette Fiume mögött a trieszti kikötőbe. „Hazánk fővárosa nem azon vonallal, melyet a nemzet áldozattal is késznek nyilatkozott létrehozni, nem a legegyenesebb, legrövidebb úton, nem is a magyar partvidékkel hozatott összeköttetésbe a tengerrel." - írta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1862. évi emlékirata. 2 7 Az osztrák birodalmi vasútpolitika Fiume és a horvát nagybirtokosok érdeksérelmét is jelentette. A horvát érdekeknek a Zimony-fiumei vasútvonal, -elágazással Zeng, Eszék és Brod felé - felelt volna meg, egy 1862. évi tervezet szerint. 2 8 A magyar gabona fő termőterületei és Fiume közötti közvetlen összeköttetés megvalósítása szándékával 1862 végén megalakult az Alföld-Fiumei Vasúttársaság. A Nagyvárad-Békéscsaba-Szeged-Szabadka-Eszék vonalon vezető vasút építését 1864-ben kezdték el és az Eszék-villányi szárnyvonal megépítésével 1871-ben fejezték be. 2 9 Az önálló magyar tengeri külkereske2 4 Paolini Susaninak 1848. július 30. In: Horváth Jenő: A magyar kormány adria-politikája, Budapest, 1927. 74. o. Paolini a „castigio di Dio" kifejezést használta. 2 5 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien Kab. Kanz. M. R. 1945, 1946, 2006 sz. iratok. 2 6 H. Strach: Geschichte der Eisenbahnen Österreich-Ungarns von den ersten Anfangen bis zum Jahre 1867. In: Geschichte der Eisenbahahnen der Österreich-Ungarischen Monarchie. I. Band. I. Theil. Wien-TeschenLeipzig. 1898. és uo.II. Röhl, Victor: Die Entwicklung der Eisenbahn-Gesetzbung in Österreich II. Band. 2 7 A Magyar Gazdasági Egyesület emlékirata a magyarországi vasutak tárgyában. Budapesti Szemle, 1862. 15. köt. 114. o. 2 8 Denkschrift über die Notwendigkeitung die Bedeuntung einer Eisenbahn von Semlin nach Fiume mit Abzweigunge nach Zeng, Essek und Brod. Wien, 1864. 165 o. ; Fiume und das Donau-Adria-Bahnnetz. Denkschrift gerichtet an die hohe königl. Croat.-slav.-dalm. Hofkanzlei von der Municipial-Vertretung der Stadt Fiume. Fiume, 1865. 48. o. ; Fiume und seine Eisenbahnfrage von J.C. Fiume, 1864. 79. o. 2 9Szathmáry Károly: Az Alföld és Fiume nemzetgazdasági, különösen közlekedési szempontból. Pest, 1864. 184. o. 78
