Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között
irányuló reformkori tervek és törekvések sikertelenek maradtak. A Kossuth nevével egybeforrott Vukovár-fiumei vasút nem épült meg. Előmunkálatok történtek és tervek is készültek. 1845. október 30.-án megalakult a Vukovár-Fiumei Vasútra Egyesült Társaság. 1 8 Széchenyi, aki a Helytartótanács közlekedési osztályának vezetője volt, nem nézte jó szemmel a Kossuth fémjelezte vállalkozást. Széchenyi, hivatali hatalmánál fogva eltiltotta a magyar mérnököket (Keczkés Károly, Hieronymi Ottó) a munkában való részvételtől, így a társaság kénytelen volt külföldi mérnökhöz fordulni. A Vukovár-Károlyváros szakasz terveinek elkészítését a bajor Franz Kreuterre bízták, aki a munkát 1848 elejére készítette el. 1 9 Mint említettük, az utolsó rendi országgyűlésen végül Széchenyi javaslata diadalmaskodott. Sikertelenek maradtak a Fiumeiek tervei is. Andrea Luigi Adamich kereskedő, Fiume országgyűlési képviselője 1825-ben, Fiume és Magyarország közötti összeköttetés megjavítása érdekében javasolta a Lujza út megváltását és az útvám eltörlését, a Kulpa hajózhatóvá tételét, valamint a Sopron és Zágráb közötti vasút megépítését. A fiumei kikötő kiépítésére először az 1780-as években született javaslat, de ebből semmi nem valósult meg. 1825-től kezdve több javaslat is született a kikötő kiépítésére, de ezek a megváltozott, Triesztet támogató birodalmi gazdaságpolitika következtében csekély anyagi támogatásra számíthattak. 1828-ban József nádor Franz Rauchmüllert, a Helytartótanács építési igazgatóját a Magyar Tengerpartra küldte, hogy javaslatot tegyen a kereskedelem fellendítésére. Rauchmüller 1828-1829-ben végzett vizsgálatainak eredményeit és javaslatait 1831-ben tette közzé. 2 0 Többek között megállapította, a magyar árúk amúgy is magas fuvarköltségét tovább drágítja, hogy a Lujza úton a szekerek visszafelé üresen közlekednek, a Magyarország felé irányuló "Babudieri, Fulvio: Industrie, commerci e navigazione a Trieste e nella regione Giulia. Milano, 1982. 125. o. Trieszt hajóállománya 1798-ban 62-ről 537-re növekedett. 1 5 Fünfundsiebzig Jahre österreichischer Lloyd. Trieste, 1911. 5-35. o. A társaság hamarosan a Rotschildok irányítása alá került. A Monarchia felbomlásáig ez volt a birodalom legnagyobb tengeri kereskedelmi hajóstársasága. 1 6 Iványi-Grünwald Béla: Bevezetés (a Hitelhez). In: Gróf Széchenyi István összes munkái II. Hitel. Bp., 1930. 86-87. o. 1 7 Gergely András: Egy gazdaságpolitikai alternativa a reformkorban. A fiumei vasút. Bp. 1982. 162. o.; Prijedlozi i projekti zeljeckih pruga u Hrvatskoj 1825-1863. Szerk. Bemard Stulli, Zagreb, 1975. I.-II. 775. o. Ujhely Géza: A vukovár-fiukei vasút története. Bp. 1907. 144. o.; Szalai Béla: A fiumei vasút keletkezése. Bp., 1928. "Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848. (a bevezető tanulmányt írta: Eperjesi László-Krámli Mihály) Közlekedési Múzeum, Budapest, 2006. E kiadvány német és magyar nyelven közreadja Kossuth és Kreuter levelezését, valamint Kreuter tervezetét. 1 9 Uebersicht, der dem Ungarisch-Adriatischen Meereshandel dienenden Land und Wasserstrassen, und der dazu gehörigen Seehafen. Bearbeitet von Königlich Ungarischen Rath und Landes Ober Bau Direktor (Frantz) Rauchmüller von Ehrenstein gelegentlich seiner Localisirung aller baugegenstande in Königlich Ungarischen Küstenlande und Croatien im Jahre 1829. (Kőnyomatos formábanb 1838-ben jelent meg Budán.) 2 0 Uebersicht, der dem Ungarisch-Adriatischen Meereshandel dienenden Land und Wasserstrassen, und der dazu gehörigen Seehafen. Bearbeitet von Königlich Ungarischen Rath und Landes Ober Bau Direktor (Frantz) Rauchmüller von Ehrenstein gelegentlich seiner Localisirung aller baugegenstande in Königlich Ungarischen Küstenlande und Croatien im Jahre 1829. (Kőnyomatos formábanb 1838-ben jelent meg Budán.) 76
