Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Eperjesi László CSc - Dr. Krámli Mihály PhD: Magyarország és Fiume kapcsolatai 1779 és 1918 között

Eperjesi László - Krámli Mihály MAGYARORSZÁG ÉS FIUME KAPCSOLATAI 1779 És 1918 KÖZÖTT Témaválasztásunk egy régi múzeumi tra­díciót folytat és újít fel: Magyarország és Fiume történetének és közlekedési kap­csolatainak kutatása és bemutatása már a Közlekedési Múzeum első kiállításában kiemelkedő helyet foglalt el. A múzeum első katalógusában, 1 a hajózás témaköré­ben Fiume két domborművű térképpel, 13 modellel, 13 műszaki rajzzal, 8 térképpel, egy olajfestménnyel, illetve 14 statisztikai táblázattal és grafikonnal szerepel. A törté­neti statisztikai adatok részletes bemutatása figyelemreméltó történeti szemléletről ta­núskodik, a mának is példamutatóan. A huszadik század történelmi sorsfor­dulói Magyarország és Horvátország politikai határait többször átrajzolták, de nem változtathattak a gazdaság- és közlekedés-földrajzi adottságokon. Ma­gyarország és a fiumei kikötő gazdasági és közlekedési kapcsolatait meghatá­rozó gazdaság- és közlekedés-földraj­zi helyzet, amelyet tudatosan először a felvilágosult abszolutizmus merkanti­lista gazdaságpolitikája ismert fel, a 18. század közepe óta nem változott: Rijeka, Horvátország legnagyobb kikötője, az egykori Fiume, ma is a Kárpát medence közepén elhelyezkedő Magyarország­hoz legközelebb eső tengeri kikötő. 2 Jelen tanulmányunk tárgya Magyarország és Fiume közel másfél évszázados gazdasá­gi és közlekedési kapcsolatainak története, amelynek kezdete az 1779-es év, amikor Mária Terézia Fiume szabad kikötővárost, a Habsburgok családi birtokát, a magyar koronához tartózó külön testként (corpus separatum) közjogilag Magyarországhoz csatolta. Ez a Magyarország és Fiume gaz­dasági egymásrautaltságának felismerésén alapuló merkantilista gazdaságpolitikai döntés a magyar gabona exportját, tenge­ri külkereskedelmét kívánta elősegíteni, ugyanakkor a királynő politikai gesztusa is volt a magyar nemzet iránt. 1918 végén a világháborús vereség, majd a trianoni békeszerződés véget vetett Ma­gyarország és Fiume közjogi kapcsolatai­nak. Magyarország elvesztette önálló ten­geri kikötőjét, Fiúméra pedig a gazdasági fellendülés és virágzás dualizmuskori fél évszázada után a hanyatlás évtizedei vártak. Az első világháború Európa gazdasági életében és a nemzetközi áruforgalomban, a közlekedési útvonalak átrendeződésében gyökeres változásokat hozott. Ezek közül az egyik legmélyrehatóbb az, ami Fiume kikö­tői forgalmában és gazdasági funkciójában beállott. Fiume gazdasági élete a magyar külkereskedelmi forgalomból merítette ere­jét és ipari tevékenysége is a magyar gaz­dasági életbe illeszkedett be. Ez a kapcsolat szakadt meg 1918. október 29-én, amikor az utolsó magyar kormányzó, Jekelfalussy Zoltán átadta Fiumét a horvát nemzeti ta­nácsnak. A trianoni békeszerződés biztosította ugyan Magyarország jogát az Adriához való ' Magyar kir. Közlekedési Múzeum. Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, térképek-, rajzok- és képekről. Budapest, 1910. 97-99. o. 2 Prinz Gyula: Fiume és kikötő versenytársainak a földrajzi helyzet nyújtotta előnyeiről. - Vasúti és Hajózási Hetilap. 1905. 37. és 38. sz.; Magyarország fekvése a tengerhez. - Vasúti és Hajózási Hetilap. 1905. 49., 50., és 51. sz. 71

Next

/
Thumbnails
Contents