Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Domonkos Csaba: A „Szabad a pálya" című kiállítá sajtó kommunikációjának tervezése és tapasztalatai

rint a fel nem használt anyagok aránya 75% volt. 1 8 Ma egy átlagos hazai újságíró a hozzá be­érkezett információk 10%-át használja. 1 9 Az útjára bocsájtott anyag megjelenésének esélyeit természetesen lehet segíteni azzal, ha telefonon beszélünk a szerkesztőkkel, de az anyagnak jellemzően saját magának kell kivívnia a megjelenést. Az üzenet Az üzenet az a „csomag" amit útjára bo­csájtunk, az összes rendelkezésre álló csa­tornán. Ennek az üzenetnek a megfogal­mazása és elküldése után már önállóan kell boldogulnia, önállóan kell elérnie a célcso­portunkhoz, azaz ennek megfelelően kell „felvérteznünk" Az általunk generált üzenetnek elsősor­ban „konyhakésznek" kell lennie, azaz kor­rektúrázott, leadásra kész cikknek 2 0, - azaz újságírói produktumnak ­2 1 amely így vál­toztatás nélkül is megjelenhet. 2 2Ez igaz az összes csatornára! Az újságírás történelme alatt kikristályosodott alapelvek, szabályok, amelyek egy-egy cikk megírására, illetve az újságírás alapegységére a hír megírására vo­natkoznak, itt is működnek, legyen az akár egy plakát is. Az üzenet alapegysége a hír. Mi is a hír? A hír=új, érdekes, igaz. 2 3 Azaz olyan rövid szöveg, illetve információ, ami az alábbi kérdésekre felel: Kit? Mit? Hol? Mikor? Mi­ért? Hogyan? 2 4 Mindemellett a hírnek, a fenti kérdések­re adott válaszok mellett rendelkeznie kell hírértékkel, azaz az adott helyen és időben érdekesnek kell lennie, 2 5 valamint a médiá­nak szüksége legyen a hírünkre. Képi megvalósítás A modern kor egyik alap információ köz­lő eszköze a kép. Ez igaz a közösségi médiá­ra. A Facebook bejegyzések döntő hányada kép, de igaz a média jelentős részére, hiszen - a rádiót leszámítva - a kép lényeges része a cikknek. Ugyanilyen fontos az akció, azaz az, hogy a hírértékkel rendelkező információ vala­miféle érdekes akció legyen, azaz az ese­mény legyen dramatizálva. 2 6 A sajtó szerepe a kiállítások kommuni­kációs tervezésében. Sok múzeumi eseményre igaz az a törté­net, amelyet David Halberstam ír le - mi­szerint egy riporter dilemmája a következő: tudósítson-e egy olyan tüntetésről, amelyet csak akkor tartanak meg, ha tudósít róla 2 7, azaz az esemény akkor történik, akkor tart­ják meg, ha arról a sajtó beszámol. Ezen ak­ciók szerepe nem más, mint a múzeumról 8 Griffin: 378. o. 'Saját e-mailes felmérés, amelyben egy-egy napilapnál, bulvárlapnál, internetes hírportálnál, rádiónál és tele­víziónál dolgozó szerkesztőt kerestem meg. 0 Kotzián Orsolya: Múzeumi online kommunikáció 98. o.in: Múzeumiskola, Múzeumi kommunikáció az oktatás szolgálatában, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre 2010 'Nógrádi 81-82 o. 2 A sajtó esetleges híréhségére jó példa a Kurir c. újság esete, amely folyamatos hírhiányban szenvedett- akkor a múzeumnak ez biztos megjelenést jelentett. Vö.: Nógrádi 43 o. 3 Linda Gage: Guide to Independent Radio Journalism 49. o Duckworth, London 1990 'Domokos 218. o. 'Nógrádi: 33-34. o. "Nógrádi: 124-125 o. 7David Halberstam: Mert övék a hatalom II. kötet 6. o. Európa könyvkiadó, Budapest 1988 62

Next

/
Thumbnails
Contents