Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Dr. Bezzeg Mária PhD: A múzeumi létmód és az ideológia kapcsolatáról

Bezzeg Mária A MÚZEUMI LÉTMÓD ÉS AZ IDEOLÓGIA KAPCSOLATÁRÓL

1 Csak akkor találhatunk rá a helyes, egyszerre egységes és történelmileg szigorúan differenciált szemléletmódra, ha minden egyes lét kategóriáit konkrét-egyetemes történetiségükben gondoljuk el.

2 Az eddigi, a múzeumok történetére vonatkozó irodalom igen nagy részére jellemző, hogy bizonyos kategóriák kezdettől fogva állandó - tehát a történeti fejlődéstől független - létezését tételezi. Gondoljunk például az olyan tárgyalásmódra, amely „múzeumügy"-ről beszél az ókorban,

3 figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az ókori mouseion-nak semmi köze nem volt a gyűjteményekhez. Meglehetősen történelmietlenül, mai kategória visszavetítésével lehet az i.e. V. századról szólva muzeológiai gyűjteményekről beszélni.

4 Hisz a muzeológia fogalom - tükrözve a kialakult tevékenységeket - csak az utolsó száz évben jelent meg egyáltalában. A szakirodalom másik jellemző vonása, hogy immanens fejlődést tételez. Eszerint: a múzeumi létmód problémái magából a komplexumból termelődnek ki, a társadalom egésze felől érkező hatások - ezek létezését bizonyos esetekben lehetetlen nem észrevenni - mint a múzeumoktól idegen elemek csak negatívan ítélhetők meg. Valójában a gyűjtés, a múzeumi létmód történetük során állandó változásokon mennek keresztül. Eközben e komplexumok kategóriái - vagyis létformái, létezésmeghatározásai

5 -folytonosan változnak. Egészen mást jelentett a múzeum kategória az ókori Alexandriában, mást az újkorban és megint mást jelent napjainkban.

6 A gyűjtés és a múzeumi létmód a legszorosabban együtt fejlődik a mindenkori társadalommal, így az adott kor ideológiájával is.

7 Ideológián - Marx és Lukács nyomán - eszközt értek, melynek „funkciója: hogy tudatossá tegye és végigharcolja a társadalmi életnek 1 On the Relationship of Ideology and a Museums Mood of Being. Fordította: Mezei György. In: ICOFOM Study Series No. 22. Symposium: Museums, Space and Power, Athens-Thessaloniki, 17-23, May 1993. /Szerk./ Angeliki Rovatsou, Athen, : ICOM - Hellenic National Committe, 42-46. Múzeumi létmód alatt mindent értek, ami kapcsolatban van a múzeumokkal, muzeológiával, múltjukkal és jelenükkel. 2 Lukács György, A társadalmi lét ontológiájáról, Budapest: Akadémia Kiadó - Magvető Kiadó, 1985. III. k. 41. 3 „Augustus császár barátja, Agrippa, már az összes antik művészeti emlékek állami tulajdonbavételét és rendszeres gyűjteménybe való egyesítését sürgeti, elsőnek ismerve el kifejezetten a múzeumügy rendezését közfeladatnak." Hóman Bálint, Múzeumok, könyvtárak, levéltárak. A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest, 1927. 5. 4 „The first museological collections in Greece were the treasuries of the temples, formed by the slow accumulations of votive offerings of the worshippers who paid tribute to the local deity." German Bazin, The Museum Age, Brussels, 1967. 12. 5 Lásd: Lukács, id. m. III. k. 39., 205-206. 6 „A „Muszeion" tehát az i. sz. I. században „a múzeumhoz tartozó értelmiségiek" tudományos és irodalmi tevékenységének intézménye, nem ötvöstárgyak, festmények, szobrok kiállító- és gyűjtőhelye. E tárgyakat társadalmi státusuk még a görög vallási hagyomány körébe utalja; tehát „fogadalmi ajándékokról" van szó, s a „szerapeionban" állítják ki őket." Lanfranco Binni-Giovanni Pinna, A múzeum. Egy kulturális gépezet története és működése a XVI. századtól napjainkig, Budapest: Gondolat, 1986. 66. 7 Vö.: Giuseppe Olmi, Science-Honor-Metaphor: Italian Cabinets of the Sixteenth and Seventeenth Centuries, in: The Origins of Museums, The Cabinet of Curiosities in Sixteenth- and Seventeenth-Century Europe, Edited by Oliver Impey and Arthur MacGregor, Oxford, 1986. 45