Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó László: Az Út-, hídgyűjteményben végzett tudományos munka módszertana és eredményei 2012-ig

VÍZRAJZ: folyók, ftóók. árterek NEMZETGAZDASÁGI IGÉNYEK KATONAI, POLITIKAI IGÉNYEK TÖRTÉNELMI "HELYZETVONALVEZETÉS SZERKEZET PÁLYA-ÉS HÍD-SZERKEZET ANYAGTAN ÉS TECHNOLÓGIA A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS TÖRTÉNETI VIZSGÁLATÁNAK SÉMÁJA (azonos a műszaki, gazdasági vizsgálatéval

) 1. ábra. A közúti közlekedés komplex vizsgálatának sémája; kultúrtörténetbe. (1. ábra) Ezzel a módszerrel a szakemberek mellett a nagyközönség újabb és újabb generációi is megismerhetik a mindennapjaink meghatározó részévé vált közúti közlekedés és szállítás technikáját, technológiáját és egyéb összefüggéseit. A gyűjtési programhoz képest a tényleges gyarapodás időben és belső megoszlásban nagymértékű ingadozást mutat. Ennek legfőbb magyarázata az egyes szakterületek, illetve cégek eltérő gazdálkodási rendszere és az elmúlt két évtized „alulfinanszírozottsága", az ebből fakadó eszköz-, alkatrész- és munkaínség. Az Út-, Hídgyűjtemény gyűjtési körébe tartozó tárgyak (nagygépek, anyagminták, készülékek, műszerek, egyedi műszaki emlékek) legnagyobb hányada jellemzően nem a „magánszférából" (azaz egyéni gyűjteményből, magántulajdonból) kerül a Múzeumba, hanem társcég adja át, illetve közvetlenül gyűjtöm. Eltekintve a 90-es évek egy egészen rövid periódusától, e körülményekre tekintettel a gyűjteménygyarapítás ingyen folyt, a cégek oldaláról „támogatásként"; A „hagyományos" szakmai struktúrát követi: kutatás, oktatás, tervezés, kivitelezés, üzemeltetés az út-, a híd- és az alagútépítés területén. Magába foglalja a különféle anyagok, technikák, technológiák tárgyi emlékeinek gyűjtését, megőrzését, közkinccsé tételét a kiállításokon, a tanulmányi raktárban, a publikációkban, előadásokon. A gyűjtemény távlati tervei, a gyarapítás irányai, területei, alapjában változatlanok. A megvalósítás lehetőségét, a gyűjtő munka sikerét (sebességét, intenzitását) egyrészt a társcégek jövőbeni helyzete, másrészt az anyagi, tárgyi, személyi feltételek alakulása fogja meghatározni. Az alap a társcégek segítségére, a „közadakozásra" épülő rendszeres gyűjtés. Ezt kiegészíti esetenként a „le283