Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Szabó László: Az Út-, hídgyűjteményben végzett tudományos munka módszertana és eredményei 2012-ig

Szabó László Az ÚT-, HÍDGYŰJTEMÉNYBEN VÉGZETT TUDOMÁNYOS MUNKA MÓDSZERTANA ÉS EREDMÉNYEI 2012-IG 1. GYÜJTEMÉNYTÖRTÉNET A gyűjtemény önálló léte 1969-től számítható. Az indító leltári állomány nem tükrözi azt a színvonalat, amelyet a háború előtt megjelent vezetőkönyvek alapján elvárhatnánk. A rendelkezésre álló jegyzékek szerint a közúti pályákhoz kapcsolódó emlékek mennyisége az ostrom előtt a százas nagyságrendbe tartozott. Kiemelkedett ezek közül az eredeti út- és hídépítési anyagminták, a földmérő eszközök és a hídmodellek gazdag csoportja. A tapasztalható csökkenés okait csak találgathatjuk. A modellek többsége az 1944-45. évi ostrom és a zsákmányolás áldozata lett. A kisebb műszerek, tárgyak egy része más gyűjteményekbe, múzeumokba került, más része nyomtalanul eltűnt. Szabadság híd...) állnak. Az emlékek nagy hányada azonban, a hagyományos technikát alkalmazva, általában nem kerülhet a közönség látóterébe. A „jelentősebb gyarapodásokat" nehéz rangsorolni. Mindegyik gyűjteményi elem (eredeti anyagminta a dernai aszfaltbányából, autópálya-burkolatból vett deformálódott gerenda-minta, geodéziai műszer az 1920-as évekből, a Lánchíd új modellje, egy kisebb, vagy nagyobb „leletmentett" gépcsoport, egy megőrzött hídelem, egy roncsolásmentes anyagvizsgáló készülék az 1970-es évekből, stb.) a maga kategóriájában jelentős (több esetben egyedi). Ugyanakkor szervesen illeszkedik abba a technika- és technológia-történeti rendszerbe, melyet a gyarapítási koncepció leképez. A gyűjtemény fejlődése, a legjelentősebb gyarapítások 1969- ig, db. 1979-ig, db. 1980-ig, db. 1987-ig, db. 1997-ig, db. 2007-ig, db. 2009-ig, db. 2012-ig, db. 29 370 384 1705 2388 2864 3604 3899 A gyűjtemény elsődleges célja az, hogy a közúti pályákkal és műtárgyakkal (hidakkal, alagutakkal, stb.) kapcsolatos tárgyi emlékeket felkutassa, a kutatás, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés és a szakoktatás minden, a szakmához kapcsolódó területén földrajzilag és történelmileg teljességre törekvő gyűjteményt hozzon létre, majd a feldolgozott anyagot a szakközönség és a látogatók (A Múzeumpedagógia, a közművelés) rendelkezésére bocsássa. A gyűjtemény eredeti tárgyak, modellek, anyagminták, nagy csoportjaiból áll össze. Jelentős része tematikai és időrendbe rendezett kiállításokon látható. A kiállítások a Múzeum központi épületében, a Hídkertben és külső helyszíneken (Kiskőrös, A gyűjteményfejlesztés meghatározó alapelvei, gyűjtési koncepciók, elvek és egyéb megfontolások Miként az már több ízben megfogalmazódott, a tervezés, a kivitelezés, az üzemeltetés tárgyi emlékeinek, írásos és rajzi dokumentumainak gyűjtésével azt a sokrétű kapcsolatrendszert kívánjuk feltárni, amely az emberi kultúra, mint generáló és felhasználó valamint a közlekedés (a gyűjtemény esetében kiemelten a pálya), mint szolgálat között épült ki az évezredek folyamán. Ezen belül annak bemutatása a célunk, hogy a magyar történelem során és függvényében elért műszaki fejlettség hogyan épül rá a Kárpát-medencében lejátszódott folyamatokra és hogyan épül be az egységes emberi 282