Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Dr. Molnár Erzsébet: Gyűjteménygyarapítás a Közlekedési Múzeumban
elvárásoknak, a műszaki részletességnek, ill. látványértékének ez a két méretarány is megfelel. Egyedül a motorkerékpárokról nem készültek modellek. A Közlekedési Múzeum által készíttetett vagy megvásárolt modellek a lehető legpontosabb másai az eredetinek. Mérnöki pontossággal készülnek, minden részük egyedileg gyártott, csakúgy, mint az összeállításukhoz szükséges szerszámok. A modellek a készítésük módjában, kivitelükben és a végeredményt tekintve is valódi múzeumi műtárgyak. 1 7 A mérnöki műtárgyakról is készülnek modellek, de sok esetben csak makettek, amelyek külső megjelenésükben hasonlítanak csak az eredetire, méretarányosak, és folyamatok megjelenésére is alkalmasak. Ilyen például a római útépítést bemutató makett. A modellek kiválóan alkalmasak kronológiai hiányosságok betöltésére, típussorok kialakítására, és képesek történeti, műszaki és esztétikai szempontoknak is megfelelni. Mint ahogy már a korábbiakban említettem, a múzeum elsődlegesen a magyar gyártmányú illetve a magyar vonatkozású tárgyakat gyűjtötte, de helyet biztosított az egyetemes közlekedéstörténet csomópontjait jelképező tárgyaknak is. Ennek eredményeként napjainkra a magyar járműgyártás legfontosabb darabjait sikerült összegyűjteni, és olyan környezetbe helyezni, amelyben a magyar ipar 19-20. századi színvonala a nemzetközi összehasonlításban tanulmányozható. A második világháború előtt a gyűjtési és egyben kiállítási elveket messzemenőkig a mérnöki, műszaki szempontok határozták meg. A közlekedés történetének összefüggéseit, a járművek használatának hátterét nem tárták fel, talán igény sem volt rá. Mindez hasonlított az ódon kastélyokban, várakban szinte dekorációként elhelyezett fegyverekre, csatazászlókra, hatalmas ruhásládákra, szekrényekre, asztalokra, amelyek segítségével a várlátogatók megpróbálják felidézni régmúlt korok hangulatát. Hasonlóképpen magukra voltak hagyva a kiállított tárgyak tekintetében a látogatók a Közlekedési Múzeumban. A múzeum épületében bemutatott tárgyak önmagukban hordozták az információkat, alig utaltak szélesebb kontextusokra. A múzeum jelenkori történtében lassan átalakult ez a felfogás, de még nagyon sokáig a műszaki szemlélet volt az uralkodó. A második világháború után újra megnyitott múzeum gyűjteményeiben és kiállításaiban is kibővült. A járművek és történetük széles skáláját igyekezett megmenteni és bemutatni. A gyűjtemények élére a hatvanas-hetvenes években állítottak először egyetemi végzettségű, tudományos fokozatot szerzett, szakképzett muzeológusokat. Ugyanerre az időszakra tehető a tudományos színvonalú közlekedéstörténeti tan ulmányok iránti 7 A műtárgy általános értelmezésben műalkotást, művészei alkotást jelent, de jelenti továbbá a múzeumokban elhelyezett tárgyakat is. A múzeumokban leltárba vett tárgyak egyben műtárgyak is. A mérnöki szaknyelvben műtárgynak nevezik a szabadban épített objektumokat, mint például a hidakat. A mérnöki műtárgyak környezetükhöz képest mű tárgyak. A múzeumi műtárgy fogalmáról lásd: Bezzeg Mária: A muzeális dokumentumról. N. ICOFOM Study Series No 21, /Szerk./ Peter van Mensch: Symposium: Museological Research, Quebec, Canada, 23 September 1992. 50-68. 246
