Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Krizsán Sándor: Budapest és környéke lóvasútjainak villamosítása 1896-1898-ban
közötti hosszúsággal és 1800 mm tengelytávolsággal. 20-an ülve, 22 állva utazhattak rajtuk. 10 darab kétfogatú lóvasúti kocsit O típusjelzéssel 351-360 pályaszámokon végállomási személyzeti tartózkodónak minősítettek át, ehhez átalakításukat a BKVT Az A és B típusú, hosszabb motorkocsik további módosításainak terveit a villamosítást vezető vegyes bizottság 1898. szeptember 9-én hagyta jóvá. A 42-es pályaszámú járművet a Ganz gyár kísérletképpen szabadalmazott mozgótengelyűre építette át, az l-es számú pedig ugyanott forgóalvázakat és maximum truckos hajtást kapott. Előbbi tengelytávolsága 3600 mm volt, tengelyenként egy-egy B 17/30-as erőforrás helyezkedett el; N típusjelzéssel tartották nyilván. Utóbb említett kocsi 4800 mm forgócsap-távolsággal, forgóvázon belül 1296 mm-es tengelytávval bírt, a kocsi végeihez közelebb eső kerekek 800, a belsők 600 mm átmérőjűek voltak. Hajtásra forgóvázanként egy-egy motor szolgált; átalakítását követően P típusjellel szerepelt a BKVT állományában. Az N típusjelű mozgótengelyű „mintakocsi" nyugodt járásának köszönhetően drezdai alvázas társait felülmúlta, nem himbált annyira, így megkezdődött a maradék 68 A és B típusú jármű futóművének ily rendszerűvé alakítása. Ennek köszönhetően újabb 1680 mm-es tengelytávú drezdai alvázak szabadultak fel, amikre új építésű rövidebb szekrények készültek, így további D és D' típusú kocsik születtek. Ezzel együtt kelhetett új életre később a volt 101-120 pályaszámú nyári pótkocsik átépítésével a H motorkocsi sorozat. 5 6 Mivel tárgyalt időszakunkon e járművek átalakítása jórészt kívül esik, további ismertetésüktől eltekintünk. 5 7 Forgalmi változások 1896-ban Villamos vontatással elsőként a zsúfoltságáról híres újpesti vonalat helyezték üzembe 1896. május 30-án. 5 8 A Nyugati pályaudvartól a Külső Váci úton át Újpest határáig vezető kétvágányú, felsővezetékes üzemű vonal hosszúsága 5913 m volt. Csak ideiglenesen készülhetett el felsővezetékkel a nagykörút és Ferdinánd híd közötti szakasza, ezt egy évtized múltán a Váci út rendezésekor alsóvezetékessé építették át. Ezzel együtt vették napi használatba a Váci úti újpesti forgalmi telepet. Az új csarnok építéséhez a helyén álló lóvasúti istállókat, kocsiszínt, patkolót és raktárakat a munkálatok idejére ideiglenesen átköltöztették. 2x3 vágányos, felülvilágító ablakokkal szerelt Shed-tetős kocsiszínt emeltek, melyben összesen 42 jármű számára létesült tárolóhely, három vágány a karbantartási feladatok elvégzéséhez vizsgálóaknával készült. 5 9 A vonal villamosításáig a Váci úton két lóházilagosan végezte. Kétfogatú lóvasúti kocsikból átalakított 328-as és 338-as pályaszámú L típusú villamos pótkocsik 5 6 BKVT I. MFJ, 53-55. o. és XX. mell. 5 7 Az eddig felsorolt és a továbbiakban beszerzett járműállomány táblázatos összefoglalását Id.: Dr. Kubinszlcy Mihály-Lovász István-Villányi György: Régi magyar villamosok. Budapesti Városvédő Egyesület, Bp., 2000. 267, 287-295. o. 5 8 A vonal május 1-jei átadását - tekintettel a millenniumi kiállítás megnyitására - polgármesteri rendelet írta elő, a kocsik szerelésének elhúzódása miatt műtanrendőri bejárása csak a hónap végén történt meg. 173
