Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

Bolgár játékgyártás A második világháborút követő időszakban Bulgária gazdasági fejlettsége meszsze elmaradt a fejlett ipari országok mögött, játékipar gyakorlatilag nem létezett - technikai jellegű játékok tekintetében behozatalra szorult. Ebben az országban is a nehézipar került a fejlesztés előterébe. 1948-1950 között államosítottak minden ipari és kereskedelmi magánvállalkozást, és 1953-ig szövetkezetekbe kényszerítették azokat a kisiparosokat is, akik játékok előállításával foglalkoztak. Az 1953-57-es ötéves tervben már jelentősebb anyagi eszközöket kívántak felhasználni a lakosság életszínvonalát közvetlenül szolgáló ágazatok - így a játékgyártás - fejlesztésére, bár összességében megmaradt a nehézipar túlsúlya. 1956 elején Magyarországon járt Dimitar Szlavov Trezirev, a Bolgár Kisipari Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége elnökhelyettese, hogy tanulmányozza a magyarországi játéktervezés- és gyártás tapasztalatait, melyekről a Trudova Proivoditelna c. újság hasábjain hosszú cikkben számolt be: „Hála a gondos ellenőrzésnek, a forgalomba kerülő gyermekjátékok ma már nevelő hatásúak" Bulgáriában is létre kívánták hozni a központi Játéktervező Intézetet, ezért magyar elvtársaiktól bőséges tájékoztatást és ipari dokumentációt kértek és kaptak, így a Fémfeldolgozó Szövetkezet szocialista segítségnyújtásaként hazavihették a Karle József szabadalma alapján gyártott „Csodahajó" tömegszerű előállításához szükséges komplett szerszámkészletet és számos más játék teljes dokumentumanyagát. 1957 és 1959 között rendkívül felerősödött a kínai befolyás Bulgáriában, majd ismét a szovjet vált meghatározóvá. Fokozatosan bevezették a dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét, és javultak a lakosság életkörülményei. A nyolcvanas évek közepéig Bulgária vezetése a sztálini alapokon nyugvó gazdaság- és iparpolitikát alkalmazta - ez az ott előállított játékok küllemén és minőségén egyaránt jól észrevételezhető. „MIR" teherautó - Tonka tervek alapján A Bulgária észak-keleti részén fekvő Razgrad városában 1952-ben kezdték meg játékok gyártását. Az első években a kézi munkával készített játékok jellemezték a választékot. Autók, munkagépek, rakéták képezték a játék-kínálat zömét. A termékek száma és az igények növekedése tette szükségessé egy új játékgyártó szövetkezet létrehozását. Ez volt a MIR (Béke) játékgyár Petar Petrov igazgató irányításával. Az amerikai Tonka játékok licencének átvételével elemes géppuskák, telefonok, tankok bővítették a kínálatot. A gyár negyvenféle játékot állított elő, a termékek 80 %-át exportra gyártották. 1983-tól angol Matchbox licenc alapján gyártott kisautók gördültek le a gyár szalagjáról. A Mikro sorozat termékei 1985ben a plovdivi Nemzetközi Vásár nagydíját nyerték el. 1985-től a Matchboxok gyártásával párhuzamosan készítettek Gama modelleket is. Játékipar Kínában A világ második kommunista nagyhatalmát, a Kínai Népköztársaságot 1949. október 1-én kiáltották ki. 1953-ra megtörtént a magánjavak államosítása, s a játékgyártást a gazdaság más területeihez hasonlóan a szovjet tervgazdálkodás mintájára központilag irányították. A kommunista 127