Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)

Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989

párt főtitkára, Mao Ce-tung által kinevezett Tervbizottság gondoskodott a gyártás ter­vezéséről, a beruházásokról, a megtermelt javak elosztásáról. 1958-ban szakításra ke­rült sor a Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság között: ettől kezdve az ország önerőn alapuló gazdálkodásra próbált berendez­kedni. Ez volt a „Nagy Ugrás" programja, amelynek ideológiája szerint Kínának né­hány éven belül világgazdasági hatalom­má kellett válnia. Ennek eszközei voltak a Népi Kommunák, melyek önfenntartáson alapuló, tízezreket foglalkoztató szerveze­tek voltak, és - elméletben - mezőgazda­sági és ipari tevékenységet is folytattak. A mechanikai játékgyártás manufakturális körülmények közt zajlott és exportigénye­ket szolgált, főleg japán és amerikai minták alapján dolgoztak. A „Nagy Ugrás" pusztító éhínséghez vezetett: az erőltetett iparosítás miatt a kommunák nagy része ipari terme­lést folytatott. A mezőgazdasági termelés visszaesett, 1959 és 1961 között becslések szerint 40 millió ember halt éhen ország­szerte. Kitérő rendszerű „Űrtank" A '70-es évek második felétől Teng Hsziao-ping vezetése alatt Kína szakított a szovjet típusú tervgazdálkodással, helyette a szocialista piacgazdaságra tért át. Az ipari üzemek - így a játékokat előállító üzemek - szabadon gazdálkodhattak termékeik egy részével. Kína partjainál különleges gazda­sági zónákat hoztak létre - az ország más részeitől elzártan -, ahova külföldi cégeket csábítottak adókedvezményekkel: mind­ezek a változások erős gazdasági növeke­dést eredményeztek. Az országnak szembe kellett néznie a társadalmi változásokkal is: 1979-ben vezették be az „egy gyermek" politikát, amely a kínai házaspárok számára csak egy gyermeket engedélyezett, elkerü­lendő a népesség túlzott növekedését. Az 1980-as évektől Kína fokozatosan építette kereskedelmi és diplomáciai kapcsolata­it olyan országokkal, amelyeket korábban ellenségének tekintett: az USA-val, Japán­nal vagy éppen Oroszországgal. A kínai játékgyártás igazi fellendülése az utóbbi 20-25 évre tehető. 1990-ben még nem érte el a 2 milliárd dollárt sem a játékcikkek ex­portjának összértéke az ázsiai országban. 2002-re már alig maradt el a 10 milliárd dollártól ez az érték. Jelenleg a nemzetközi játékpiacra kerülő játékok 75 %-a Kínában készül. A belföldi kereslet is óriási, hiszen közel jár a 300 millióhoz az országban élő 14 évesnél fiatalabbak száma. A déli Kuangtung tartomány a kínai játékgyártás fellegvára, itt készítik a játékok 60 %-át. A Kínában gyártott játékok 60%-a közvetle­nül az USA piacára kerül. A kínai gazda­sági felemelkedés egyik kulcsfontosságú területe a játékipar, évente dollármilliárdok áramlanak az alacsony költségekkel terme­lő szektorba. Ennek ellenére a dolgozók leg­többször elképesztően rossz körülmények között szerelik a karácsonyra szánt drága játékokat. Mechanikai játékgyártás a Magyar Nép­köztársaságban Mozgatószerkezettel ellátott játékok előál­lítása Magyarországon 1945. előtt kisipari szinten illetve ipari melléktevékenységként zajlott, mechanikai játékokat Nyugat-Euró­pából, főként Németországból importáltak. 128

Next

/
Thumbnails
Contents