Csáki Krisztina (szerk.): A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Évkönyve 2. 2012 (Budapest, MMKM, 2013)
Janovszki Tamás: „A szocializmus játékszerei" 1945-1989
párt főtitkára, Mao Ce-tung által kinevezett Tervbizottság gondoskodott a gyártás tervezéséről, a beruházásokról, a megtermelt javak elosztásáról. 1958-ban szakításra került sor a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között: ettől kezdve az ország önerőn alapuló gazdálkodásra próbált berendezkedni. Ez volt a „Nagy Ugrás" programja, amelynek ideológiája szerint Kínának néhány éven belül világgazdasági hatalommá kellett válnia. Ennek eszközei voltak a Népi Kommunák, melyek önfenntartáson alapuló, tízezreket foglalkoztató szervezetek voltak, és - elméletben - mezőgazdasági és ipari tevékenységet is folytattak. A mechanikai játékgyártás manufakturális körülmények közt zajlott és exportigényeket szolgált, főleg japán és amerikai minták alapján dolgoztak. A „Nagy Ugrás" pusztító éhínséghez vezetett: az erőltetett iparosítás miatt a kommunák nagy része ipari termelést folytatott. A mezőgazdasági termelés visszaesett, 1959 és 1961 között becslések szerint 40 millió ember halt éhen országszerte. Kitérő rendszerű „Űrtank" A '70-es évek második felétől Teng Hsziao-ping vezetése alatt Kína szakított a szovjet típusú tervgazdálkodással, helyette a szocialista piacgazdaságra tért át. Az ipari üzemek - így a játékokat előállító üzemek - szabadon gazdálkodhattak termékeik egy részével. Kína partjainál különleges gazdasági zónákat hoztak létre - az ország más részeitől elzártan -, ahova külföldi cégeket csábítottak adókedvezményekkel: mindezek a változások erős gazdasági növekedést eredményeztek. Az országnak szembe kellett néznie a társadalmi változásokkal is: 1979-ben vezették be az „egy gyermek" politikát, amely a kínai házaspárok számára csak egy gyermeket engedélyezett, elkerülendő a népesség túlzott növekedését. Az 1980-as évektől Kína fokozatosan építette kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait olyan országokkal, amelyeket korábban ellenségének tekintett: az USA-val, Japánnal vagy éppen Oroszországgal. A kínai játékgyártás igazi fellendülése az utóbbi 20-25 évre tehető. 1990-ben még nem érte el a 2 milliárd dollárt sem a játékcikkek exportjának összértéke az ázsiai országban. 2002-re már alig maradt el a 10 milliárd dollártól ez az érték. Jelenleg a nemzetközi játékpiacra kerülő játékok 75 %-a Kínában készül. A belföldi kereslet is óriási, hiszen közel jár a 300 millióhoz az országban élő 14 évesnél fiatalabbak száma. A déli Kuangtung tartomány a kínai játékgyártás fellegvára, itt készítik a játékok 60 %-át. A Kínában gyártott játékok 60%-a közvetlenül az USA piacára kerül. A kínai gazdasági felemelkedés egyik kulcsfontosságú területe a játékipar, évente dollármilliárdok áramlanak az alacsony költségekkel termelő szektorba. Ennek ellenére a dolgozók legtöbbször elképesztően rossz körülmények között szerelik a karácsonyra szánt drága játékokat. Mechanikai játékgyártás a Magyar Népköztársaságban Mozgatószerkezettel ellátott játékok előállítása Magyarországon 1945. előtt kisipari szinten illetve ipari melléktevékenységként zajlott, mechanikai játékokat Nyugat-Európából, főként Németországból importáltak. 128